Aladár, Álmos
-1 °C
1 °C

Akinek befektetési jegye van, ne ugráljon sokat

2007.05.29. 07:36
Annak ellenére, hogy a befektetők mostanában nem növelik számottevően az alapokban elhelyezett megtakarításaikat, változatlanul elég sok új konstrukció jön létre. Adózási okokból az a kedvező, ha valaki sokáig megtartja befektetési jegyeit.

Az utóbbi alig több mint két évben, 2004 vége óta 150 százalékkal, azaz két és félszeresére nőtt a hazai befektetési alapokban levő tőke értéke, eközben az alapok száma 92 százalékkal ment fel. Csak tavaly július óta több mint 60 új alap jött létre.

Ennek alapvetően három oka van: az egyik technikai, sok ugyanis a garantált alap, amelyeket nagyobbrészt zárt végűként hoznak létre, elsősorban likviditáskezelési okokból (ha a befektetők tömegesen ki-be szállnának lejárat előtt, nehéz vagy túl költséges lenne a hozam alapjául szolgáló opciókat megszüntetni vagy újrakötni).

A második és a harmadik ok

Az új alapok listáját elnézve, létrehozásuk másik fontos oka, hogy az alapkezelők, illetve bankjaik tovább színesítik kínálatukat. Miután korábban már szinte mindegyik indított a legfontosabb, klasszikusnak mondható alapfajtákból (ezek általában egy pénzpiaci, egy kötvény-, egy részvényalap, esetleg még egy vegyes és egy ingatlanalap), az utóbbi időben gyakoriak az egzotikusabb, különlegesebb termékek, mint ázsiai részvényekre vagy árupiacokra szakosodott, esetleg származtatott (hedge fund jellegű) konstrukciók.

A harmadik ok egyértelműen adózási jellegű, emiatt több alapkezelő indított vegyes alapokat, néha többet is egyszerre. A kamatadó bevezetésével ugyanis a befektetési jegyek hozama adókötelessé vált, ráadásul - a kötvényekhez hasonlóan, de a tőzsdei részvényügyletektől eltérően - minden egyes üzletet külön kell értékelni, az árfolyamveszteséget nem lehet összevezetni az árfolyamnyereséggel. Így aztán az a magatartás, hogy valaki például kötvényalapba fektet, majd fél év múlva meggondolja magát, és áttér részvényekre, vagy egyéb variációkban aktívan kezeli megtakarításait, már nem túl kedvező.

0,3 százalék és amit hozzáadunk

Praktikusabb, ha ehelyett az általános kockázatvállalási készségének megfelelően valamilyen vegyes jellegű, az alapkezelő által aktívan kezelt alapban vesz részt, és őrá bízza, hogyan súlyoz a különböző befektetések között. Legalábbis elvileg, ugyanis ekkor az elodázott adókifizetés hozamaiból is részesedik a befektető, aminek következtében a befektetés végén több pénze lesz, mint ha évente átment volna egyik alapból a másikba.

Nagy összegről nincs szó, a Napi Gazdaság számításai szerint ötéves befektetés esetén is csak mintegy 0,3 százalékpontos hozamkülönbséget okoz ez a jelenség éves szintre átszámolva, de ha hozzáadjuk azt az összeget is, amit az alapok közötti váltásokkor forgalmi jutalékként, esetleg - ha más pénzügyi csoporthoz is vitt pénzt az illető - átutalási költségeken keresztül fizet ki, feltehetőleg már meghaladtuk az évi fél százalékpontot. (Az alapok közötti házon belüli váltásnál sok helyen kedvezményes díjtételeket alkalmaznak.)

További érvek

További érv lehet a vegyes alapok mellett, hogy a befektetések kezelésében az alapkezelők esetleg nagyobb szakértelemmel rendelkeznek, mint az átlagos befektetők, de ez a kérdés messzire vezet, hiszen ha ezt feltétlenül elfogadjuk, eleve nem kellene senkinek saját portfóliót alakítgatnia, és a vegyes alapok dominálnának a piacon. Márpedig ez a kategória csak az alapok tőkéjének kis részét, kevesebb mint 10 százalékát teszi ki jelenleg, igaz, tavaly nyár óta a piac egészéhez képest jóval gyorsabb ütemben bővült.

Az említett szerény számok azonban még csak az adófizetés kitolásának hatását tartalmazták, a veszteségleírás lehetősége további, ennél is lényegesebb előny lehet. Ha valaki tőkéje felét egy hazai, másik felét például egy ázsiai részvényalapba fekteti, majd az egyiken sokat nyer, a másikon ugyanannyit bukik, az adó miatt lényegében veszteségesre fordul a nullszaldós üzlet. Ha ugyanezt egy globális részvényalapon keresztül éli meg - az alap természetesen összevezetheti a nyereséges és veszteséges befektetéseket -, akkor nem éri ilyen jellegű kár.

Pénzpiaci jellegű vagy egy-két éves futamidővel kötvényalapba történő befektetés esetén ennek már valószínűleg nincs jelentősége, azok árfolyama hosszabb távon nem valószínű, hogy a vásárláskori érték alá süllyedne. Aki azonban szereti a kockázatosabb részvénypiacokat, annak az új szabályozás mellett nem éri meg aktívan variálni befektetéseit.