Teréz
5 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Adócsökkentést várnak a befektetők

2004.07.07. 12:46
A megfelelő munkerő hiánya és a túlzott bürokrácia akadályozzák a leginkább a gazdasági növekedést - vélik a külföldi befektetők, akiknek tíz százaléka szerint túl késő van ahhoz, hogy a kormány bármit is tehessen a magyar cégek versenyképességéért.
A hosszabb távon is kiszámítható kormányzati politikát hiányolják a Magyarországon befektető külföldi cégek, akik szerint a kormánynak csökkentenie kellene az adókat, valamint a bérek közterheit - derül ki a Synovate Piackutató Kft. és a Magyarországon működő európai bilaterális kamarákat magába foglaló szervezet, az EUCham májusban végzett közös üzleti kutatásából. A felmérés során 240, Magyarországon működő külföldi érdekeltségű cég vezető munkatársainak tettek fel kérdéseket.

A képzett munkaerő hiánya

A megkérdezett felsővezetők a hazai gazdasági fejlődést legsúlyosabban hátráltató tényezőként a megfelelő munkaerő hiányát, illetve a túlzott mértékű bürokráciát említették (előbbit a válaszadók 50, utóbbit 62 százaléka jelölte meg súlyos problémaként). A kutatás nem terjedt ki arra, hogy részleteiben milyen nehézségekkel szembesülnek ezen kérdésekben, de korábbi felmérések alapján valószínűsíthető, hogy míg a felsőfokú végzettséggel rendelkező dolgozók képességeivel elégedettek a befektetők, az alacsonyabb képzettségű munkavállalókkal nem.

A pénzügyi szolgáltatások magas költségei, valamint a hosszabb távon is kiszámítható pénzügyi politika hiánya szintén komoly akadályt jelentenek a külföldi cégek hazai beruházásainak véghezvitelében. A cégek emellett a korrupciót jelezték súlyos problémaként, mely inkább gátolja tevékenységüket, mint az infrastruktúra hiányosságai. A legkevesebb fennakadása az elsősorban a pénzügyi szektort reprezentáló befektetői körnek a szakszervezetek okozzák.

Elvárások a kormánnyal szemben

A kormányzat befektetőbarát és stabilizációs intézkedései meglehetősen pozitív visszhangra találtak a Magyarországon működő külföldi cégek vezetőinek körében: a 200-as kormányzati indexen 124 pontra értékelték a válaszadók a hivatalban lévő kormány tevékenységét. A kutatásból ugyanakkor kiderült, hogy a kormánynak még sokat kellene tennie. A befektetők elsősorban a bérek közterheinek és az adók csökkentését várják, e két ponton túlmenően a legtöbben az infrastrukturális fejlesztések és a korrupció elleni fellépés szükségességére hívták fel a figyelmet. A válaszok között az ötödik helyet foglalja el a kiszámíthatóbb pénzügyi politikára vonatkozó igény, emellett egyebek között az oktatás, a nyelvi képzés fejlesztése és a bürokrácia csökkentése szerepel még a "Mit tegyen a kormány?" kérdésre felhozott igények között.

Az EU csatlakozás jó, az információ kevés

A cégek nagy része kevesli az uniós csatlakozással összefüggő információkat, és azt várja a kormánytól, hogy több adatot és segítséget nyújtson a hazai vállalkozásoknak. Ugyanakkor a válaszadók kilenc százaléka szerint a kabinet már elkésett ezzel, és túl késő van bármit is tenni. Másfelől a cégek közel 20 százaléka úgy véli, a kormánynak nem is kell semmit tennie a magyar vállalatok uniós versenyképességének javítása érdekében.

A megkérdezett cégvezetők egységesen azt gondolták Magyarország EU tagságáról, hogy az jelentős pozitív hatással lesz a magyar gazdaságra, elsősorban az infrastrukturális beruházások, a finanszírozási lehetőségek és a közszolgáltatások minőségének területén. A csatlakozás árnyoldalait tekintve számos válaszadó úgy gondolta, hogy problémát jelenthetnek cége számára a csatlakozás következtében megjelenő új versenytársak, illetve a csatlakozási folyamatot kísérő jogi bizonytalanság.