A bajor kereset ötszöröse a magyarnak

A magyarországi keresetek annyira alacsonyak a dél-német, bajorországi fizetésekhez képest, hogy még egy háromszoros mértékű béremelésnek is alacsonyabbak a pluszköltsége. Egy tíz százalékos magyarországi keresetnövelés mindössze kétharmad-annyi többletköltséget jelent, mint egy három százalékos bajor emelés.

A bérek különbsége a csökkenés ellenére is tetemes

Az utóbbi hónapokban a német befektetők számára kedvezőtlen bértendenciák zajlottak le hazánkban, a reálbérek az elmúlt két évben jelentősen emelkedtek. A tavaly országosan mért 13,6 százalékos bérnövekedést, mint ismeretes, januárban újabb 17 százaléknyi emelés követte Magyarországon. Az itteni és az anyaországban mért bérszínvonal különbsége még jelenleg is tetemes.

A Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (DUIHK) mindkét országban tevékenykedő vállalatok bevonásával készített felmérése ötszörös bérszínvonalbeli különbséget állapított meg a magyar országos átlag és a bajor adatok között. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon ugyanazért az elvégzett feladatért 1000 euró, mintegy 255-260 ezer forint jár, míg Bajorországban átlagosan ötezer euró kapható.

Olcsóbb a magyar béremelés

A vásárlóerő-paritásban mért különbségek mellett a kamara tanulmánya hívja fel az üzletemberek figyelmét arra, hogy egy nagyobb mértékű magyar béremelés is olcsóbb, mint egy kisebb bajor keresetnövelés. A fenti példában szereplő adatok alapján, a számtani összefüggésekből adódóan egy tíz százalékos magyarországi "bérfelzárkózás" csak 100 eurós többletterhet jelent, míg a három százalékos bajor béremelés többletköltsége 150 euró.

Az idei évre várt béremelési mértékeknél ráadásul az inflációra is tekintettel kell lenni, amely a magyar gazdaságban ez évre 4,5 százalékra várható. A reálalapon számolt béremelés tehát mindössze 3-4 százalék.

Magasak a bérterhek

A befektetők szemében a magyar pozíciókat különösen rontja a bérterhek magas aránya. A DUIHK számítása szerint nálunk a bruttó kereset átlagosan 35,5 százalékát teszik ki a szociális terhek. A magas költségszínvonal miatt a befektetők elvándorlását tapasztaló Németországban ugyanakkor ez az arány alig haladja meg a 20 százalékot.

Kevés szakember, rugalmatlan munkaerőpiac

A bajor szakemberek szerint azonban ennél komolyabbak az itteni strukturális problémák. Középtávon további forinterősödéssel számolnak, és az aktív népesség arányára, a jelentkező szakemberhiányra, a munkaerőpiac rugalmatlanságára, a bérkülönbségekre és a régiók közti fejlettségbeli eltérésekre hívják fel a figyelmet.

A gazdaságilag inaktívak 2,23 milliós számát magasnak találják. Különösen úgy, hogy ezen belül 31 százalék a tanulmányokat folytató és 13,1 százalék a gyesen lévők aránya. Ezért igen magas az időskorú népesség: a nyugdíjasok 31,9 százalékot képviselnek.

Sok az ipari és agrárdolgozó

Problémásnak tartják a foglalkoztatottság szektorok szerinti megosztását is: a mezőgazdaságban még mindig 6,2 százalék dolgozik, míg az uniós átlag 4,4 százalék. Az ipar 34,2 százalékban veszi ki a részét a foglalkoztatásból, az unióban ez az arány 27 százalék alatti. Ebből adódóan a szolgáltatási szektor mintegy 10 százalékponttal kisebb emberigényű.

A munkaesélyekben országon belül is jelentősek a különbségek. Budapesten és vonzáskörzetében az alföldi átlagnál 36 százalékkal lehet jobban keresni és a munkanélküliség is csak 4,3 százalék, szemben az északi országrészben mért 8,5-es adattal.