Befagyasztják jövőre a béreket?

Számítások szerint 2003 egészében a tavalyihoz képest mintegy tíz százalékkal bővülhetnek a nettó keresetek. A bruttó bérnövekmény várhatóan meghaladja a hat százalékot. Ezek a számok megfelelnek a Pénzügyminisztérium (PM) által tervezettnek.

A PM a jövő évre azonban csak 6-8 százalékos nettó átlagbér-növekedéssel számol. Így viszont nehéz helyzetbe kerülhetnek a szakszervezetek az őszi bértárgyalásokon. Különösen azok után, hogy a gazdasági kabinet múlt heti ülésén a jövő évi bérpolitikával kapcsolatban egyértelművé tette: nincs lehetőség a teljesítménynövekedéstől elrugaszkodott emelésre.

A közintézményekben idén sem emeltek

Az idei rendes bérkiegészítés, valamint az inflációt ellensúlyozó alapbéremelés elmaradása nyomán kialakult helyzetben elképzelhetetlen a bérek újabb egy évre történő befagyasztása a költségvetési intézményekben - állítja Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke.

Annak ellenére, hogy a közszféra béreit az érvényben lévő költségvetési törvény rögzíti, a SZEF az őszi bértárgyalásokon újra felveti, hogy valamilyen módon kompenzálják az elmaradt idei emeléseket. A SZEF őszre a gazdaság teljesítményét is figyelembe vevő felelős pozíciót alakít ki, de tárgyalás nélkül nem adja fel a reálbér érezhető növelésére vonatkozó követelését - mondta Szabó.

Egy régi igazságtalanságot kompenzált a kormányzat, amikor az utóbbi években emelte a közalkalmazotti béreket, és nem engedhető meg azok értékének csökkentése - véli Hanti Erzsébet, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) munkatársa. A felfokozott bérnövekedési várakozások átgyűrűztek a versenyszférába is, ennek megfelelően az MSZOSZ a gazdaság növekedésével arányos reálbér-növekedésre számít az idén is.

A bértárgyalások távlati célja, hogy Magyarországon is bevezessék az úgynevezett tisztességes bért, ami a mindenkori átlagbér hatvan százalékát teszi ki - tette hozzá Hanti. A magyar törvényhozás még nem ratifikálta a tisztességes bért bevezető Európai Szociális Chartát, ám az uniós csatlakozással annak határozatai Magyarországra is vonatkoznak majd.

Emelés csak a bérterhek csökkentésével

A munkaadók álláspontja szerint a magyar gazdaság még nem heverte ki az előző minimálbér-emelések okozta feszültséget, ezért a további növelés csak a munkáltatók terheinek mérséklésével lehetséges - mondja Horváth Gábor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára.

A minimálbéremelés okozta versenyképesség-csökkenés ellensúlyozásának megfelelő módjára a munkaadók csak a költségvetési keretszámok ismeretében tudnak javaslatot tenni. A versenyképesség fennmaradásának biztosítása mellett a munkaadók partnerek a szakszervezetek bérnövelési törekvéseiben - tette hozzá Horváth.