Óriásberuházás Csepelen

2004.03.10. 08:48
A tervek szerint 2008-ban fejeződne be a fővárosi központi szennyvíztisztító építése, amely 120 milliárdos költségével az évtized legnagyobb zöldberuházása lesz.
Mint az a Világgazdaság megírta, többszöri csúszást követően a tervek szerint a hónap végéig megküldik a budapesti központi szennyvíztisztító építésére vonatkozó támogatási kérelmet Brüsszelnek, amelynek végleges költségstruktúrájáról a várakozások szerint mai ülésén tárgyalt volna a kormány.

Az InfoRádió értesülései szerint azonban a kormány mégsem döntött a szennyvíztisztító ügyében. A kabinetnek támogatnia kellett volna, hogy a 120 milliárd forintba kerülő beruházás részt tudjon venni az uniós pályázaton, és döntenie kellett volna a finanszírozás arányairól. Értesülések szerint a kormánynak gyorsan kell határoznia, különben a beruházás kicsúszik a közel hatszázmillió eurós támogatást jelentő pályázat határidejéből.

A legnagyobb zöldberuházás

Annyi azonban bizonyos: a csepeli szennyvíztisztító, illetve a hozzá tartozó kiegészítő létesítmények és az infrastruktúra megépítése az elkövetkező évek legnagyobb értékű környezetvédelmi beruházása lesz Magyarországon, amelynek teljes összege meghaladja a százmilliárd forintot.

A világgazdaság szerint ehhez Budapest az EU kohéziós alapjából igényel támogatást. Ebből Brüsszel 560 millió eurót biztosít 2004 és 2006 között Magyarországnak környezetvédelmi célokra, igaz, az összeg egy részét az ISPA előcsatlakozási pályázatok kapcsán tett áthúzódó kötelezettségvállalások lekötik. Az utóbbi nélkül 408 millió euró kohéziós támogatás köthető le környezetvédelmi célokra az elkövetkező közel három évben.

Tiszta víz

A korábbi tervek szerint a Brüsszelnek benyújtandó pályázatban az előkészítők 66,7 százalékos uniós támogatást kértek volna 15 százalékos önkormányzati önrész mellett, míg a maradékot a központi költségvetésből biztosították volna. Az arányok várhatóan nagyjából megmaradnak, de a korábban tervezett összegek várhatóan módosulni fognak. Ennek oka részben az áfatörvény módosítása, másrészt az, hogy végül a budai főgyűjtő építése is bekerült a projekt támogatandó részébe.

Mint azt a világgazdaság megírta, jelenleg a fővárosban keletkező szennyvíznek kevesebb mint felét kezelik valamilyen formában, míg a központi szennyvíztisztító telep 2008-ban tervezett üzembe helyezése eredményeképpen csaknem megháromszorozódik majd a budapesti tisztítókapacitás, s ekkortól a főváros szennyvizének 93 százaléka lesz megfelelően tisztítva.

A projekt befejezését követően három dél-budai kerület marad lefedetlenül, amelyek szennyvíztisztítási problémáit egy másik beruházással oldanák meg. Ennek értéke szintén elérné a 200-210 millió eurót, amelynek közel felét az előkészítők ugyancsak az EU kohéziós alapjából pályáznák meg.