Nyolc százalékos lesz a béremelés

A megegyezés érdekében a kormányzati, a munkaadói és a munkavállalói oldal számos kompromisszumot kötött. A kormányzati oldal bizonyos adó- és járulékterhek mérséklésének képviseletét vállalta a parlamentben. A szakszervezetek az eredetileg követelt kétszámjegyű keresetemelési ajánlásra és az 55 ezer forintos minimálbérre vonatkozó igényüket csökkentették. A munkaadói képviseletek az öt-hat százalékos keresetemelési ajánlástól, illetve a változatlan 50 ezer forintos minimálbértől jutottak el az említett kompromisszumig.

Kölcsönös kompromisszum

A kormányzati oldal több engedmény képviseletét vállalta, amelyeket az adó- és járulékszabályoknál kíván majd érvényesíttetni. Így például az adómentes étkezési hozzájárulásnál számíthatnak kedvezőbb lehetőségekre a munkavállalók, a forrásadónál, illetve az egészségügyi hozzájárulásnál pedig a munkáltatók.

A kormányzati oldal, illetve a szociális partnerek egyaránt hangsúlyozták, hogy a megállapodás mindnyájuk számára vállalható, az nem befolyásolja hátrányosan a vállalkozások versenyképességét, illetve a szakszervezeteknek is elfogadható módon javítja a munkavállalók reálpozícióját.

Járai: magas az emelés

A nyolc százalékos bérnövekedést a várakozásokkal egybeesőnek nevezte, de magasnak minősítette a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Járai Zsigmond elmondta: a jegybank szemszögéből az lenne ideális, ha az euró bevezetéséig társadalmi konszenzus alakulna ki a bérek, az árak és a költségvetés alakulásának kérdésében.

Szólt arról is: célszerű lenne, hogy az euró bevezetése előtt a kormány, a munkaadók, a munkavállalók és a jegybank összefogásán alapuló, harmonikus pályát járjon be a gazdaság.

Az euró bevezetésének feltételei közül Járai Zsigmond kiemelte az alacsony inflációt, a kiegyensúlyozott költségvetést, az alacsony államadósságot. A 2008-as euró bevezetése elérhető, de ahhoz gyökeres gazdaságpolitikai fordulatra van szükség a korábbi években folytatottakhoz képest.