Az MNB fél a túlzott béremeléstől

Jövőre az infláció átmenetileg megugrik, de 2005-ben ismét csökken, amennyiben a bérnövekedés üteme lassul - mondta a Cégvezetők klubja konferencián Adamecz Péter, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke. A jegybank szerint 2004-ben a belföldi kereslet csökken, míg a külföldi konjunktúra lassan beindul.

Komoly ár

Mivel a bérek alkalmazkodása az utóbbi években a lassuló inflációhoz sokszor "beragadt", ennek elkerülése most kiemelten fontos, a tavalyihoz hasonló reálbér-növekedést nem bír el a versenyképesség - mondta Adamecz. Az alelnök szerint a júniusi sáveltolásnak komoly ára lett: a magas jegybanki alapkamat, ezért a jövőben semmiképp sem terveznek hasonló lépést - még a romló fizetési mérleg ellenére sem.

A korábbi viták rendeződtek a kormánnyal, és immár közösek a célok a 2008-as euró bevezetésével kapcsolatban. Azt tervezik, hogy az ERM II-be való belépés után sem használják ki a teljes sávszélességet, szeretnék a 250-260 forintos sávban tartani az euróárfolyamot.

A fordulat éve

A költségvetési politika alakulásában 2004 a fordulat éve lehet - mondta Kovács Álmos, a Pénzügyminisztérium (PM) helyettes államtitkára. A kormány ugyanis visszatér a kiegyensúlyozott gazdasági növekedéshez. Hosszú távon nem fenntartható az, hogy miközben tavaly jelentősen megugrott az állami forrásigény, még a vállalati szféra is nettó megtakarítóvá vált.

A kamatterhek ma a költségvetési kiadások 7-8 százalékát teszik ki. Jövőre a költségvetés kiadási és bevételi oldala is nő, ennek fő oka, hogy az autópálya-beruházások és az uniós tételek mindkét oldalon megjelennek. A PM célja 2005-től mind a költségvetés kiadásainak, mind az államháztartás hiányának GDP-arányos csökkentése. Így az állampapírpiacon csökkennek a hozamok, a többletforrásokat pedig az állam helyett a vállalati szektor szívná fel.

Ennek érdekében cél, hogy hosszú távon az adósságállomány a GDP negyven százaléka alá kerüljön, az éves hiányt pedig a három százalékos maastrichti határ alá szorítsák. A Napi Gazdaság kérdésére, miszerint a kiadásokat akarják csökkenteni vagy a gyorsuló gazdasági növekedésben bíznak a hiány csökkentésekor, Kovács elmondta: erről még nem született döntés a minisztériumban.