Lázár, Olimpia
-2 °C
3 °C

Jobban védenék a béreket

2006.11.02. 07:58
Januártól négy törvény módosulhat annak érdekében, hogy a munkavállalók bére nagyobb biztonságban legyen . értesült a Világgazdaság.

Változhat a bérgarancia-alapról szóló törvény, amely arról rendelkezik, hogy a felszámolás alatt álló vállalkozások visszatérítendő támogatást kérhetnek a dolgozóikkal szemben fennálló tartozás megelőlegezésére. Ezt a támogatást a munkaerő-piaci alap bérgaranciaalap-részéből igényelhetik a cégek a székhely szerinti megyei (januártól a regionális) munkaügyi központnál.

A napilap úgy tudja, változik a munkavállalónként igényelhető összeg mértéke. Míg most a Központi Statisztikai Hivatal által a felszámolás évét megelőző második esztendőben közzétett havi bruttó átlagkereset négyszerese (2004-ben 490 ezer forint) lehet a támogatás maximuma, addig ez januártól az ötszörösére nő. A módosítások része, hogy 2007-től azok a felmondási védelem alatt álló (táppénzen vagy gyermek gondozása miatt fizetés nélküli szabadságon lévő) dolgozók is megkaphatják az elmaradt bérkövetelésüket, akik a munkáltatójuk jogutód nélküli megszűnése miatt vesztették el állásukat.

A módosítások egy része miatt vita van a minisztériumok között. Az igazságügyi tárca elképzelése az, hogy ne csak a felszámolás alatt lévő, hanem a csődeljárás alá került cégek munkavállalóira is terjedjen ki januártól a bérgarancia; érvük, hogy ez uniós jogharmonizációs kötelezettség. A Pénzügyminisztérium azonban költségvetési megfontolásokból nem támogatja, hogy szélesedjen a bérgarancia védelmét élvező munkavállalók köre. Valószínűleg a Szociális és Munkaügyi Minisztérium ötlete oldja fel a konfliktust, ugyanis az Európai Bizottság állásfoglalását kérték, hogy mi a teendő csődeljárás esetén bérgaranciaügyben. Bár a csődeljárások miatt nem nőne meg jelentősen a munkaerő-piaci alap bérgaranciaalap-részének a kiadása (egy év alatt alig néhány tucat csődeljárás van), a támogatási limit 30-40 százalékkal emelheti azt.

Tavaly egyébként az elmaradt munkabér és végkielégítés kiegyenlítéséhez 942 kérelmet nyújtottak be a felszámolók a munkaügyi központokhoz, hatvannal többet, mint egy évvel korábban. Ebből 923-at támogattak, főleg a textil- és konfekcióipari ágazatban tevékenykedő cégek szorultak rá. A kérelmek teljes értéke 6,5 milliárd forint volt, ebből 4,7 milliárdot ítéltek meg. Az érintett munkavállalók száma meghaladta a 15 ezret.

Módosul a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény is. A felszámolási eljárás során a munkáltatói jogok gyakorlására jogosult felszámolót is ellenőrizhetik a felügyelők, például, hogy a bérgarancia-alapból kifizette-e határidőre a fizetéseket. A tervek szerint az illetékekről szóló törvény tárgyi illetékmentességet érintő szabályai is változhatnak. A módosítással a hitelezőnek minősülő munkavállalók bérkövetelésének érvényesítése válna könnyebbé, feltéve, ha a tartozás a dolgozók többségét érinti.

A módosítás révén tárgyi illetékmentessé válik a (csőd- és) felszámolási eljárás, ha azt az érintett cégnél foglalkoztatottak legalább a fele kezdeményezi, és a dolgozónkénti bérkövetelés átlagosan meghaladja a kéthavi kereset összegét. 2007. január 1-jén lépne hatályba az a csődtörvény korábbi módosításával elfogadott szabály, miszerint a zálogjogosultak a zálogtárgy értékének 100 százalékáig kielégítést nyerhetnek a zálogtárgyból. Ezzel szemben felmerült, hogy vissza kellene állítani a csőd- és felszámolási törvényben azt a szabályt, hogy a jelzálogjogosult a zálogtárgy értékesítése esetén a bevétel 100 százaléka helyett csak a felét igényelhesse. Az igazságügyi tárca azonban egyelőre nem ért egyet ezzel a munkavállalói követelések teljesítését elősegítő javaslattal, mondván: ez a vállalkozások banki hitelezésének visszaszorulásához vezethet.