Lemaradóban a magyar tőzsde

A cseh és az osztrák tőzsdei érdeklődés fokozódott a második negyedévben, míg a magyar és a lengyel tőzsdén ezzel ellentétes folyamatok bontakoztak ki. Bécsben a havi forgalom a januári ötmillió euróról júniusig nyolcmillió fölé emelkedett, Prágában a tavaly decemberi hárommillióról indulva márciusig sikerült elérni a nyolcmilliós forgalmat, igaz, júniusban visszaestek ötmillió euró alá.

Lengyel, magyar két jó barát

A budapesti és a varsói tőzsdeforgalom szinte kéz a kézben mozog: mindkettő januárban és tavaly novemberben érte el a négymillió euró körüli csúcsforgalmat, és idén áprilisban már mindkét börzén csak kétmillió euró fordult meg. Azóta kissé nőtt ugyan a kereskedők aktivitása, ám júniusban is csak 3,5 millió eurós körül volt Budapesten, ennél némileg alacsonyabb Varsóban a tőzsdei forgalom.

A gördülő háromhavi átlag még szemléletesebbé teszi a lemaradásunkat. Prága és Bécs öt és fél, hatmillió eurós havi átlagokat produkált az utóbbi időszakban - de Prágában a hétmillió eurót is elérték -, míg Budapesten és Varsóban a három-, három és félmilliós forgalom jelentette a csúcsot. A második negyedévben a bécsi forgalmi átlag hatmillió, a prágai ötmillió euró fölött, a varsói és a budapesti hárommillió euró alatt alakult.

Kárpótol az index

Az indexek a régióban mindenütt tovább folytatták a növekedést. A legkiemelkedőbb teljesítményt a BUX nyújtotta, a varsói tőzsdemutató ugyanakkor ebből a szempontból is lemaradóban van. A BUX január óta 35 százalékkal emelkedett, csak februárban három ezres határt is átlépett az index, amely szerdán napközben először átlépte a húszezer pontos határt - csütörtök délelőtt az index már 20 150 pont körül is volt -, míg a záróár egy hét alatt négyszer döntött történelmi csúcsot.

Tavaly júliust alapul véve a BUX hetven százalékkal emelkedett, vagyis egy év alatt hetven százalékos hozamot produkált egy átlagos tőzsdei befektetés. A prágai és a bécsi tőzsdemutató ötven százalékot némileg meghaladó növekedést produkált, míg a varsói tőzsdeindex mindössze húsz százalékkal magasabb a tavaly júliusinál. A profitelőrejelzések alapján azonban a hazai papírok még így is alulértékeltek a varsói és a prágai piacon mozgó részvényekkel szemben.