Cukorgyárból bioetanol Kabán

Elsőként egy új bioetanol-üzem kezdheti meg működését az idén megszűnő kabai cukorgyár helyén – tudta meg a Világgazdaság. Mint ismert, az angol–francia tulajdonú Eastern Sugar (ES) Zrt. még tavaly jelentette be, hogy – kihasználva az unió szerkezetátalakítási támogatásait – végleg befejezi a cukorelőállítást Kabán. A 71 hektáros területen az elképzelések szerint ipari park jön létre, amely az etanolkészítés mellett többek között biomassza-, öblösüveg- és csomagolóanyag-gyártásnak is helyet ad majd.

17 hektár, 20 milliárd

A bietanol-üzemben 20 milliárd forintos beruházással várhatóan 2008 tavaszán indulhat meg a termelés – mondta Juhász Lajos, az Első Magyar Bioetanol Termelő Kft. ügyvezetője. Most a hatósági jóváhagyási procedúra és a pénzügyi projektszervezés folyik. A programban alapvetően azok a gazdálkodók vesznek részt, akiknek most be kell fejezniük a répatermelést. Őket hat integrátori csoport fogja össze. A termelők a 4 milliárd forintos saját erőből 1,5 milliárdot teremtettek elő, ezért most befektetőtársakat keresnek. A fennmaradó beruházási összeget banki hitelből finanszíroznák.

Juhász Lajos tájékoztatása szerint a bioetanol-üzem 17 hektárt foglal el az ipari parkban. A gyár évi 300 ezer tonna kukoricát dolgoz majd fel, ehhez a befektetők 30 ezer hektáron kívánják megtermelni az alapanyagot. Ebből 15 ezer hektárt az eddigi répaterület tesz majd ki. Az ügyvezető hozzátette: a gazdálkodók az üzem tervezését valójában még akkor megkezdték, amikor az EU elfogadta a cukorágazat reformcsomagját. Már akkor is látszott ugyanis, hogy a répatermelés jövedelmezősége jelentősen csökken. A beruházási elképzelések megvalósítását felgyorsította a kabai gyár bezárásáról szóló ES-döntés.

Az Európai Unió és a tagországok képviselői megerősítették, hogy elfogadták az ES magyar, cseh és szlovák gyárainak bezárásáról szóló kérelmet – derül ki a cukoripari vállalat közelmúltbeli állásfoglalásából. A cég összesen öt feldolgozóban szünteti be a termelést, és ez 800 (Kabán 200) munkavállalót érint.

Mint ismert, Brüsszel az üzem felszámolása kapcsán 80 millió eurót (20-21 milliárd forint) fizet szerkezetátalakítási támogatásként. A tulajdonosok és az érdekeltek közötti megállapodás értelmében e pénzből a cukorrépa-termelők 19,6, a gépipari szolgáltatók 7,4 százalékot kapnak, míg az összeg 8,3 százalékát szociális kiadásokra (a dolgozók végkielégítésére) kell fordítani. Az ES-nek az uniós keretből kell finanszíroznia a gyár leszerelését és a környezetvédelmi helyreállítási munkákat is. A megmaradó támogatás a tulajdonosoké lesz, de továbbra sincsenek információk arról, hogy az összeg mekkora lehet.

A termelők információi szerint még nincs végleges EU-döntés az szerkezetátalakítási támogatások ügyében – közölte Kelemen István, a Cukorrépa-termesztők Országos Szövetségének (CTOSZ) főtitkára. Hozzátette: eddig csupán egy uniós levél érkezett arról, hogy Brüsszel megkapta a magyar szerkezetátalakítási tervet. Ezt az ES korábban a kifizető ügynökségként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz nyújtotta be, a hivatal pedig a közelmúltban továbbította a dokumentumot az EU-hoz. Ágazati szakértők mindazonáltal biztosra veszik a koncepció uniós elfogadását, mivel a pénzfelosztási megállapodás – az agrártárca közvetítésével – konszenzussal jött létre.