Tízéves mélyponton a fogyasztói bizalom

Júliusban ismét csökkent a GKI-Wallis konjunktúraindex szezonális hatásoktól megtisztított értéke. A csökkenés mértéke az összesített adatok szerint a júniusinál kisebb, ám a lakossági bizalom még sosem zuhant még akkorát, mint a választások óta eltelt néhány hónap alatt; a mutató elérte a tízéves mélypontot.

Ismét mínusz ötven ponton

Utoljára 1996 nyarán volt a mostani -48,2 pontos szintnél mélyebben a lakossági várakozások mutatója (akkor májusban és júniusban a -50 pontot is átlépte lefelé az index). Az elvileg -100 és +100 közötti mutató csak 2002-ben, szintén a választások után, a Medgyessy-kormány hivatalba lépését követően volt pozitív tartományban, majd idén februárban 2002 óta nem látott magasságba, 10,3 pontra emelkedett, és attól áprilisig (-11,4 pont) érdemeben nem is mozdult el.

Az azóta bekövetkezett több mint harmincpontos csökkenés főként a júniusi, történelmi mértékű 19 pontos zuhanásnak tudható be. Júliusban további ötpontos mérséklődés következett, de a bizalmi index négy összetevőjéből három az előző hónaphoz képest tovább romlott. Legjelentősebb mértékben a háztartások pénzügyi helyzetére vonatkozó 12 havi várakozás mutatója zuhant, de romlottak a munkanélkülisséggel kapcsolatos kilátások és a magyar gazdaságról alkotott vélemények is.

Minden ágazatban zuhanás

A magyar gazdaság várható helyzetére vonatkozó várakozások nemcsak a lakosság, hanem az üzleti szereplők körében - és azon belül is minden ágazatban - tovább romlottak. Az üzleti várakozások azonban így is csak -5,8 ponton vannak. Ez március óta a legalacsonyabb mutató ugyan, de azt megelőzően legutóbb 2004 nyarán mértek hasonló értéket, azóta mindig nagyobb volt a pesszimizmus.

A GKI közleménye szerint az üzleti szférában a romló várakozások csak a belföldi kereslet alakulására érzékenyebben reagáló kereskedelemre jellemzőek, miközben az ipari vállalkozások - amelyek március óta csak kismértékben változtak - júliusban már javultak is.

Többen akarnak drágítani

A jelentésből kiderül: az áremelésre készülő vállalkozások aránya és a tervezett emelés mértéke egyaránt nőtt az elmúlt egy hónapban. Az áremelkedéssel kapcsolatos terveket magyarázhatja, hogy az inflációs várakozások nőttek, a következő három hónapra várt átlagos áremelkedés két százalékponttal emelkedett.

A júliusi felmérés során az építőiparban a válaszadók lényegében változatlan termelési helyzetet, enyhén növekvő rendelésállományt, de valamivel romló foglalkoztatási kilátásokat jeleztek. A termelői inflációra vonatkozó várakozások itt is felerősödtek: az áremelésre készülő cégek aránya több mint megkétszereződött. A kereskedelmi bizalmi index értéke júliusban jelentősen csökkent, minden téren a júniusinál jóval kedvezőtlenebb adatok születtek.

Munka nélkül

A foglalkoztatási várakozások nem változtak, vagyis a cégek nem számítanak a továbbra is magas, 7 százalék fölötti munkanélküliségi mutató jelentős csökkenésére és az alacsony foglalkoztatási ráta emelkedésére. Ez megerősíti a lakossági várakozásokat, hogy nem javulnak a munkaerő-piaci lehetőségek.

A GKI-Wallis konjunktúraindexe, ami a lakossági és az üzleti várakozások súlyozott átlaga, a júniusi -14,5 pontról -16,8 pontra süllyedt. A mutató utoljára tavaly augusztusban volt ilyen alacsony szinten (-18,5 pont). Azt megelőzően tartósan 2004 első felében volt ennél jobb az index, amely 1998 nyara óta nem érte el a pozitív tartományt.