Nagyot zuhant a bizalmi index

Tavaly novemberben 90 pontos volt az AC Nielsen fogyasztói indexe hazánkban, idén már csak 83 ponttal zártunk. Ezt csak a franciáké (82), a törököké (80), a németeké (79) és a legpesszimistább európaiaknak számító portugáloké (59) múlja alul. Pedig a felmérést még júniusban, a Gyurcsány-csomag előtt vették fel hazánkban és a világ többi 39 országában.

Rosszak az elhelyezkedési kilátások

A magyar válaszadók többsége nem túl jó kilátásokat jósol a hazai munkalehetőségekre a következő tizenkét hónapban, ahogyan személyes anyagi helyzetére sem. Szintén többségi vélemény, hogy a szükséges és kívánatos termékek megvásárlására nem igazán alkalmas a jelenlegi időszak, habár ebben a kérdésben a magyarok által adott válasz megfelel az európai átlagnak.

Amíg a magyarok 75 százaléka inkább negatívan ítéli meg a hazai munkalehetőségeket, addig ez a mutató a norvégoknál, a dánoknál és az íreknél 20 százalék alatt marad. Régiónkban az osztrákok 60, a csehek 45, a lengyelek 29 százaléka aggódik a munkahelyi kilátások miatt. Az európai borúlátó átlag 55 százalék, vagyis a kontinens lakóinak sokkal pesszimistábbak vagyunk.

Pedig az európaiak sem túl bizakodóak. A fogyasztói bizalmi index európai átlaga 93, a világátlag 98 pont. Földrészünk mutatószáma 1 ponttal javult, míg a globális változatlan maradt a 0-200 közötti skálán. A régióban csak a magyarok lettek borúlátóbbak, az osztrák fogyasztói bizalmi index 85 pontról 90-re nőtt november óta, a cseh 97-ről 100-ra, a lengyel pedig 103-ról 107-re.

Derűs skandinávok és írek

Személyes anyagi helyzetét a következő tizenkét hónapban kedvezőtlennek látja a magyarok 61 százaléka, szemben az európai 45-ös átlaggal. A derűlátók közül itt is a dán-norvég-ír hármas emelkedik ki, az optimisták 83, 80 és 72 százalékával. Az osztrákok 44, a csehek 42, a lengyelek csupán 36 százaléka aggódik, tehát ott a többség jóra számít.

A szükséges és kívánatos termékek vásárlására kedvezőtlennek tartja a mostani időszakot a magyarok 60 százaléka, ami pontosan megfelel az európai átlagnak. A skandinávok optimisták (a dánok 83, a norvégok 80 százalékban), a lengyeleknél és a cseheknél a mutató inkább a magyarokéhoz áll közel, de azért kedvezőbb. Az osztrákok ebből a szempontból a magyaroknál is borúlátóbbak.

Új ruha

Új ruhára a magyarok (27 százalék) az európai átlagos 36 százaléknál kevesebben költenének. Itt a görögök, a spanyolok, a franciák vezetik a listát. A lengyelek mutatója kevésbé, a cseheké inkább közel áll a magyarhoz. Az új műszaki cikkeknél a 27 százalékos magyar mutató pontosan egyezik az európai átlaggal, a lengyelek arányával, míg a cseheké valamivel magasabb.

A felmérés során öt világrész 40 országában általában országonként ötszáz - összesen 21 780 - internetet rendszeresen használót kérdeztek meg a várakozásairól - közölte az AC Nielsen.