Egyszerűsödhet a biztosítóváltás

2005.12.16. 14:37
Már jövőre kevesebb utánajárással vihetik át másik biztosítóhoz kötelező biztosításukat a gépjármű-tulajdonosok, ha az Országgyűlés december 19-én megszavazza azt a törvénymódosítást, amely az ügyfelek kártörténeti - bónus-malus - igazolásának nyilvántartását a Belügyminisztérium rendszerébe utalja, mondta pénteken a távirati irodának Józsa István, MSZP-képviselő, a törvényjavaslat előterjesztője.
A biztosítási törvény javasolt módosítása - amit a gazdasági bizottság támogat, a kormányzat viszont nem - a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalának hatáskörébe utalná a 3,6 millió kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás kártörténetének, aktuális bónus-malus besorolásának kezelését.

A javaslat szerint a BM adatbázisa - amely 2000 óta nyilvántartja a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítási szerződések legfontosabb adatait és a díjfizetéseket - kiegészülne a szerződések bonus-malus besorolásának regisztrálásával is, ezzel egy komplex, európai színvonalú biztosításikötvény-nyilvántartási rendszer jönne létre, mondta Józsa István.

A BM-nyilvántartás kiszélesedésével tovább fehéredne a piac, felderíthetővé válnának a visszaélések, mivel a biztosítók maguk kérdeznék le a biztosítót váltó ügyfelek bónus-malus besorolását, s így minden autós ellenőrizhetően annak a kategóriának a díját fizetné, amelyre valóban, kártörténete alapján jogosult. Az ügyfelek számára könnyebbé válna a "kötelező" átvitele másik biztosítóhoz, kártörténeti igazolásukat a jövőben nem saját maguknak kellene beszerezniük - tette hozzá.

A módosítási javaslat szerint az új rendszer 2006. július 1-jén lépne életbe, így a bevezetés akkor sem csúszna, ha jövő hétfőn nem kerülne sor a végszavazásra, mondta a képviselő. Ez nem zárható ki, ugyanis a Pénzügyminisztérium közölte, a rendszer bevezetésével egyetért, de többletforrást nem tud biztosítani, míg a Belügyminisztérium szükségesnek tartja annak részletes vizsgálatát, elegendő-e a biztosítóktól évente kapott forrás a többletfeladatok ellátására.

A "kötelező" nyilvántartási rendszerének kiépítésére a BM 2000-ben a biztosítóktól a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjának 8 ezrelékét, 2001-től pedig évente a díjak 0,5 százalékát kapja. A 2000-es tört évet nem számítva így a BM az adatbázis létrehozására, illetve fenntartására összesen több, mint 1,8 milliárd forinthoz jutott: 2001-ben az üzletágból származó 71,78 milliárd forintnyi díjból 359 millió, 2002-ben a 84 milliárdos díjbevételből 420, 2003-ban az akkori, 96,98 milliárdnyi bevételből 484 millió, tavaly pedig a 110 milliárd forintot meghaladó díj terhére 551 milliót utalt át a piacot alkotó 12 biztosító a BM számlájára.

Az előzetes becslések szerint legalább 400 ezren vitték át kötelező gépjármű-felelősségbiztosításukat az idén másik biztosítóhoz, míg 2003-ban 300 ezren, 2004-ben több, mint 250 ezren. Piaci elemzők szerint 2004-ben átlagosan évi 17 ezer forintot, az idei díjaknál 18 ezer forintot is megspórolhattak azok, akik a számukra legkedvezőbb díjat kínáló biztosítót választották. A 2006-os kötelező díjainál pedig már csaknem 25 ezer forintra teszik az átlagosan egy ügyfélre jutó díjmegtakarítási lehetőséget.

Százmilliók a szélben
A biztosítási szakma a többletköltségekre mutogatást nem hajlandó elfogadni. Az előző években is számtalan alkalommal felvetették már, hogy a kötvényeket nyilvántartó rendszer működtetésére általuk fizetett összegek jóval, akár 5-10-szeresen meghaladják a BM tényleges költségeit. Kérték a rendszer kiegészítését a kártörténeti adatokkal, de a konkrét működési költségek meghatározásához hasonlóan ez is elmaradt.

A törvényjavaslat végszavazása előtt felmerülhet, hogy miért nincs még meg a fejlesztés és működtetés konkrét költsége, miközben a kérdés tavasz óta hivatalosan is napirenden van. Bár a biztosítók független szakértők bevonásával világíttatnák át a tényleges kiadásokat, elképzelhető, hogy az autósok a biztosításuk díjában továbbra is úgy adnak össze évi félmilliárdot, hogy nem tudni, az érte kapott szolgáltatás valójában mennyibe kerül. Egyes vélemények szerint a huzavona hátterében nem is forráshiány, hanem az egyszerűbb biztosítóváltásban nem érdekelt néhány társaság áll.