Európai biztosítók rohama

Az uniós csatlakozás óta 25 külföldi, elsősorban német, osztrák és brit biztosítótársaság jelentkezett be a Pénzügyi Szervek Állami Felügyeleténél úgynevezett határonátnyúló szolgáltatáshoz szükséges regisztrációra - tájékoztatta az Indexet a PSZÁF kommunikációs főosztálya. Bár a regisztráció folyamán a PSZÁF-nál jelezni kell, hogy a biztosító milyen területen kíván tevékenykedni, a felügyelet erről az eljárás végéig nem ad ki információt.

Életbiztosítás igen, kötelező nem

Elsősorban az életbiztosítási piacon lehet élénkülésre számítani - mondta az Indexnek Trunkó Barnabás, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára. Ez a piac ugyanis Nyugat-Európában nagyon telített, míg Magyarországnak - annak ellenére, hogy az elmúlt évben a legdinamikusabban fejlődő piac volt egész Európában - bőven van hova fejlődnie. Más lakossági biztosítások esetében azért sem várható jelentős változás, mert a nyugat-európai tarifák lényegesen magasabbak a Magyarországon megszokott áraknál. Trunkó Barnabás szerint ugyanakkor lényegében a kizárt, hogy az autósbiztosítások tekintetében változna a helyzet, azaz nem lehet olcsó, külföldi biztosítoktól érkező ajánlatokra számítani.

Miközben Szlovákiában jelentősen, még a tavalyi negyven százalékos áremelések után is mintegy 35 százalékkal alacsonyabbak kötelező tarifák, aligha állna érdekében bármelyik szlovák biztosítónak Magyarországon kínálni szolgáltatását. A magyar kötelező árak ugyanakkor a régebbi tagállamokban szokásos áraknál alacsonyabbak lényegesen, mégsem tudni egyetlen olyan magyar biztosítóról, amely betörését fontolgatná a korábbi 15-ök piacára. A magyarázat mindkét esetben ugyanaz: a kötelező biztosítások árai mindenütt az adott piacon szokásos javítási díjakból és a személyi sérülések esetén szokásos kártérítési összegekből számolt kockázathoz igazodnak: így voltaképpen nem lehet alákínálni az áraknak, hiszen arra a biztosító mindenképpen ráfizet.

Az Index által megkérdezett szakértők szerint ugyanakkor elképzelhető, hogy a külföldi társaságok egy része Magyarországon eddig nem, vagy alig ismert biztosításokat kínál majd. Ilyen lehet például az úgynevezett jog-biztosítás, melynél a kockázatvállalás arra irányul, hogy az ügyfél esetleges későbbi jogvitáiban, bünetető vagy peres eljárásokban nyújt segítséget.

Iroda sem kell

A határon átnyúló szolgáltatásra való bejelentkezés még nem jelenti automatikusan azt, hogy az adott biztosító ténylegesen meg is jelenik Magyarországon. A regisztráció azonban feltétele annak is, hogy egy külföldi biztosító saját anyaországában kössön olyan szerződést, mely magyarországi kockázatvállalásra irányul. Trunkó Barnabás szerint a társaságok üzletpolitikáján múlik, hogy adott esetben csak a külföldön - akár turistaként - tartozkódó magyarok, mint potenciális ügyfelek előtt akarnak nyitva tartani egy lehetőséget - ha éppen arra jár, akár biztosítást is köthessen -, vagy akár irodákkal is megjelennek Magyarországon.

Köztes megoldás lehet az internetes biztosításkötés lehetősége, illetve néhány ügynök alkalmazása. A főtitkár ugyanakkor hangsúlyozta: a korábban csatlakozó országok, így Portugália és Görögország, de a legutóbb Ausztria példája is azt mutatja, hogy bár a biztosítók tömegesen jelentekeztek be, érdemi piaci átrendeződés nem történt. Ezzel együtt a Trunkó Barnabás úgy véli, a 25 eddig bejelentkezett társaság után az ősszel további biztosítók kérik majd regisztrálásukat. Ausztria csatlakozását követően az első évben 400 biztosító regisztrált.

Engedély nem kell, csak regisztráció

Az uniós szabályok alapján a biztosítási tevékenység engedélyezésre egyetlen, egységes eljárásban kerül sor: ha egy társaság valamely országban már megkapta a felügyelet engedélyét, a továbbiakban a határon átnyúló szolgáltatásra is anyaországában kell jelentkeznie. Ezt követően az anyaországi felügyelet keresi meg a célországi társszervet, amely tájékoztat az esetleges speciális előírásokról, szabályokról, majd ha ennek megfelel az adott cég, regisztrálja azt.