Bokros: Magyarország leszakadóban van

Draskovics Tibor pénzügyminiszter szerint növelni kell a foglalkoztatottsági szintet, javítani az életkörülményeket, így az egy főre jutó GDP-t tekintve is felzárkózunk az EU-átlaghoz. Mindezt a "Magyarország gazdasági és politikai illeszkedése" című, a Pénzügykutató Rt. által szervezett budapesti konferencián jelentette ki a pénzügyminiszter. Draskovics elmondta: az államháztartási hiány lefaragása érdekében nem volt szükség durva kiigazításra, hiszen a helyzet sem indokolta és haszna sem lett volna.

Fájdalommentesen

Draskovics Tibor szerint a legkisebb növekedési áldozat mellett kell bevezetni az eurót, azaz alkalmazkodni a maastrichti követelményekhez. Felhívta a figyelmet arra, hogy fel kell gyorsítani a strukturális lépéseket, amelyek közül megemlítette a kistérségi kooperációt, ami részben kiválthatja a magyar önkormányzati rendszer anomáliáit.

Mind a jelenlegi, mind a jövőbeni kormányoknak figyelniük kell arra, hogy az államháztartásban elegendő pénz álljon rendelkezésre ahhoz, hogy az Európai Unióból érkező pénzek magyarországi társfinanszírozása biztosított legyen - rögzítette Draskovics Tibor. Hozzátette: ez ad esélyt a gyorsabb felzárkózásra.

Ne legyen Sulinet?

A konferencián szintén felszólaló Bokros Lajos szerint a lakossági megtakarítások ösztönzése az egyik legfontosabb feladat, de rossz ötlet a kamatadó, osztalékadó és a tőzsdei árfolyamadó bevezetése. A volt pénzügyminiszter véleménye szerint lehetséges a lakásberuházások kamatkedvezményének és a személyi jövedelemadó (szja) kedvezményének eltörlése, távlatilag pedig az önkormányzati reform keretében az ingatlanadó bevezetésére tett javaslatot. A pénzügyi szakember szerint az egészségügyi reform során megfontolandó a kötelező magánbiztosítás bevezetése.

Az államháztartás hiányát akkor lehet kordában tartani, ha minden szja-kedvezményt visszavonnak, név szerint a Sulinet-kedvezményt említette Bokros. A szociális juttatásokat a rászorultsági elv alapján kell alkalmazni, s megfontolandó, hogy az egyházak és civil szervezetek finanszírozása közeledjen az önfinanszírozáshoz.

Bokros Lajos véleménye szerint a magyar gazdaság az Európai Unióhoz képest ugyan gyorsan fejlődik, de a többi, most csatlakozó európai uniós gazdasághoz képest lassan. Ennek oka a reformelkötelezettség hiánya. Azok az országok, amelyek elkötelezettek a reformokban, gyorsabban képesek fejlődni - tette hozzá a CEU egyetemi tanára.

Elviselhetetlen

Az ország fenntartható külső pozíciója a kályha, ahonnan ki kell indulni, amikor az egyensúlyi kérdéseket elemezzük - jelentette ki a konferencián Surányi György, a Banca Intesa közép-európai régiójának igazgatója.

Az ország külső egyensúlyából, azaz a fizetési mérleg pozíciójából kell kiindulni, amikor elviselhetőnek vagy elviselhetetlennek értékeljük a hiányt - mondta a volt jegybankelnök, a Corvinus Egyetem tanára. Véleménye szerint a GDP-arányos fizetési mérleghiány jelenlegi szintje, amely Magyarországon kilenc százalék, nem fenntartható.

A maastrichti kritériumok, s főként a három százalékos államháztartási hiány kritérium gátolja a gyors növekedést, s véleménye szerint rövid- és hosszú távon súlyos növekedési veszteséget okoznak nemcsak a felzárkózó gazdaságoknak, de az EU fejlett országainak is - mondta.

Rossz a rendszer

A monetáris politikában jelenleg divatos inflációs célkövető rendszert bírálta Surányi György, véleménye szerint ez a rendszer alkalmatlan arra, hogy megfelelő inflációs előrejelzést nyújtson. Magyarázata szerint azért nem sikeres nemcsak Magyarországon, hanem Csehországban és Lengyelországban is ez a rendszer, mert kicsi a minta, és nincs elegendő idősor a konstrukcióhoz.

Magyarország számára igen fontos az euró bevezetése, Surányi György azonban úgy véli, hogy a maastrichti kritériumokat már ebben az évtizedben meg kell változtatni ahhoz, hogy az optimális növekedés feltételei megteremtődjenek az Európai Unióban.