Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Egy munkabeszüntetés nyomán számtalan káresemény történhet. A sztrájk által veszélyeztetett nagy cégek szerződéses feltételeikben szinte kivétel nélkül vis maiorként minősítik a munkabeszüntetést, így kizárják a felelősségüket.
Ha a munkavállalók megmozdulása jogszerű, fel sem merül a felelősség kérdése. Jogszerűtlen sztrájk esetén viszont már igen. Ám igaz: a sztrájktörvény egy híján húszéves fennállása alatt igen ritkán fordult elő jogellenes munkabeszüntetés.
Az elmúlt két évtizedben nem volt olyan sztrájk, amelynek idejére ne garantálták volna a még elégséges szolgáltatást, még ha annak mértékét vitatták is - mondta Lőrincz György. Ennek elmaradása a munkabeszüntetést nem teszi jogellenessé. Ám az elégséges szolgáltatást törvény követeli meg, e tekintetben tehát a sztrájkolók törvényt sértettek.
Így aki azért kényszerült szabadságot kivenni, mert nem tudott bemenni a munkahelyére, és a bírósághoz fordulva bizonyítja, hogy az elégséges szolgáltatással ez nem következett volna be, alappal tarthatna igényt kártérítésre.
Más szakértők kevés esélyt adnának a sztrájk miatt kárigénnyel fellépőnek. Horváth Gyula ügyvéd, a Dr. Hidasi és Társai Ügyvédi Iroda munkatársa szerint csak akkor lehetne a siker reményében pereskedni, ha a munkabeszüntetés jogellenes, de a bizonyítás igen nehéz � már önmagában annak meghatározása is, hogy ténylegesen ki okozta a kárt. Azaz igencsak megfontolandó egy a sztrájk okozta károk kapcsán indítandó próbaper.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
