Olcsó bankszámlát mindenkinek!

A kormányfő felkérésére alakult banki szakértői bizottság már decemberben eljuttatta részletes javaslatait a kormányzatnak – tudtuk meg Várhegyi Évától. A testület elnöke, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa hangsúlyozta: az ebben foglaltakat ígérete szerint a megrendelő hozza majd nyilvánosságra.

Pozitív adóslista a hitelcsőd ellen

Az már korábban is hangsúlyt kapott, hogy a hitelcsődök mérséklése érdekében a bizottság is támogatja az egyéni hitelfelvevőket nyilvántartó, úgynevezett pozitív adóslistát. A szakértők azonban kívánatosnak tartanák azt is, hogy a pénzintézetek kialakítsanak egy olyan olcsó számlakonstrukciót, ami mindenki számára elérhető.

Az úgynevezett alapszámla léte pedig lehetővé tenné, hogy az állami juttatások a jövőben csak utalással legyenek teljesíthetők. Talán még ennél is nagyobb jelentőségű lenne a számlaszám-átirányítás feltételeinek megteremtése.

A számlaszámnál ugyanis nem kivitelezhető a mobilszámoknál már bevezetett hordozhatóság, de az átirányításnak – a Giro, az MNB és a pénzügyi felügyelet, sőt a bankszövetség véleménye szerint is – nincs akadálya. A bankváltást emellett megkönnyíthetné még, ha a csoportos beszedési megbízásoknál létrejönne a központi felhatalmazási rendszer.

Könnyített előtörlesztés

A bizottság nemcsak a bankok, hanem a különböző termékek közötti váltást (például előtörlesztés) is megkönnyítené. A számtalan javaslat között szerepel még, hogy a kamatok és díjak terén jelenleg érvényesülő egyoldalú szerződésmódosítás jogi szabályozását újra kellene gondolni.

Több javaslat is vonatkozik a transzparencia növelésére. A szakértők úgy vélik például: érdemes pontosítani azt a kormányrendeletet, amely a hitelek minden költségét kifejező (thm) mutató, valamint ennek betéti „párja” (ebkm) kiszámítására és értelmezésére vonatkozik. Annak érdekében, hogy ez a munka mindenképpen eredményre vezessen, rögzítették: ha egy éven belül kiderül, hogy az önszabályozó eszközök a banki ígéretek ellenére mégsem működnek, a kormányzat jogszabályokkal kezelje a problémákat.

Energiabizottság: új reaktor kell

Az energiaszektort vizsgáló bizottság vezetője, Vajda György elmondta, még nem „adták le” az eredményeket a kormány részére. A dokumentumban, úgy tudjuk, a villamosenergia-piacon hosszú ideje neuralgikus pontot jelentő, az erőművek és az MVM közötti hosszú távú megállapodásokkal (HTM) részletesen foglalkoztak, s az Európai Unió kifogásaival egybehangzóan a piacot zavaró, nemkívánatos elemekként határozták meg azokat.

A bizottság kifejtette, hogy atomenergia nélkül nem lehet biztosítani a hazai ellátást, ehhez így mindenképpen szükség lesz új reaktorokra, erőműre. Ehhez azonban már az új harmadik generációs rendszert kellene használni, e téren azonban még nincsenek megfelelő tapasztalatok, azok legkorábban tíz év múlva állnak majd rendelkezésre, így az építés kérdését akkor kell majd újra elővenni. A bizottság szerint az egyik legfontosabb kérdés a paksi atomerőmű élettartamának meghosszabbítása. Emellett arra is rávilágítottak, hogy a megújuló energiaforrások – biomassza, szélerőmű – támogatottsági szintje rendkívül magas, így ezeket felül kell vizsgálni.

Kereskedelem: gond a jogérvényesítés

A kereskedelmet vizsgáló szakértői bizottság szerint törvénymódosításra nincs szükség, ám az ágazatnak keretet adó jogszabályok betartatásával gond van – mondta el a testület elnöke, Hoffmann Istvánné. Fogós kérdésnek nevezte, hogy kell-e szabályozni a betartatás hatékonyabbá tételét, vagy jobb kommunikációval magasabb szintre emelhető az.

A kereskedelmi problémák gyakran abból adónak, hogy Magyarországon az uniós átlaghoz képest gyakrabban fordul elő törvénysértés és a jogszabályok szellemiségének a megkerülése, mint az unió többi tagállamában. Rávilágítottak, hogy az ágazat szinte minden területén tudáshiány mutatkozik. Nem ismerik a piaci szereplők a törvényeket, a jogszabályokat, nem képesek érvényesíteni jogaikat.