A bank mindent visz?

A PSZÁF közelmúltban megjelent kimutatásai szerint a hazai bankszektor az év első kilenc hónapjában 233 milliárd forint adózott profitot ért el, ami 35,9 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakának eredményét. A PSZÁF hírlevelében - előrebocsátva, hogy az OECD kritikájának több elemével egyetért - fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy a magyar bankrendszer a 2003. évi, átlagosan 18 százalékos tőkejövedelmezőségével (ROE) beleillik az új EU-tagoknál általános 15-21 százalékos sávba.

Egyre jobb

Kivételt jelent a rossz hitelek miatt jelentős céltartalékképzésre kényszerülő lengyel bankrendszer - míg Nyugat-Európában ez a mutató tíz, az Egyesült Államokban pedig 15 százalék volt. (Más kérdés, hogy a már említett felügyeleti jelentés szerint 2004. szeptember végén a magyar bankszektor ROE mutatója 27,7 százalék volt.)

A PSZÁF szerint a banki nyereségességnek döntően makrogazdasági okai vannak. A 2003 végén megemelkedett jegybanki alapkamatnak köszönhetően lényegében megállt a korábbi években megszokott kamatmarzsszűkülés, ennek köszönhetően a magyar bankok a kamatrésen két és félszer magasabb profitot tudnak elérni, mint az EU-15 országok pénzintézetei. (A hazai bankok tavaly még azon is tudvalevően jól kerestek, ha a jegybankban fialtatták a pénzüket.)

Kamattámogatás

A felügyelet emlékeztet arra is, hogy az állami kamattámogatásnak köszönhetően jelentős többletkereslet keletkezett a lakáshitelek piacán, minek folytán számításaik szerint legalább 50-70 milliárd forinttal ugrott meg a bankok profitja, ami a várható éves nyereségtömeg 16-22 százalékának felel meg.

A PSZÁF szerint a 2003-as nyolcvanmilliárdhoz képest a támogatási rendszer tavaly már 120 milliárd forintjába került a költségvetésnek. A banki nyereségesség tekintetében ugyanakkor a felügyelet a fentiekkel hasonló súlyúnak tartja, hogy a pénzintézetek a korábbiaknál jobban megfogják a forintot.

Miközben a bankok eszközállományhoz viszonyított működési költsége 2002-ben az uniós átlag több mint kétszerese volt, addig 2003-ban ez az arány 1,5-1,8-szorosra szelídült. A költséghatékonyság további növekedését vetíti előre az a tény, hogy 2004 első kilenc hónapjában a szektor működési eredményének 37 százalékos növekedéséhez mindössze négy százalékos költségnövekedés társult.