Hedvig
5 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Bokros a Mol wc-it szereti

2007.10.26. 13:22
A Mol nem a befektetők, hanem a menedzsment kontrollja alatt áll, a lex Mol azért született, hogy ezt az állapotot konzerválja, írja a Kupa Mihány nyílt levelére született, az Ésben közölt válaszában Bokros Lajos. A volt pénzügyminiszter emlékeztet az oligarchikus törekvések szakirodalmi meghatározására, és felveti: vajon Kupa Mihály ilyennek képzelte-e a demokráciát.

"Elöljáróban örömmel bevallom, hogy a Mol iránt valóban elfogult vagyok, mégpedig abszolút pozitív irányban. Manapság rendszeresen utazom Romániába, és ha tehetem, mindig Mol-kútnál tankolok! Román és magyar alkalmazottaik már ismerősként köszöntenek, és nemcsak jó minőségű üzemanyaggal kedveskednek, hanem legtöbbször tiszta mellékhelyiséggel is. Ez nagyon fontos része a vállalati kultúrának, és én ezt hallatlanul nagyra értékelem" – dicséri levele elején a Molt Bokros Lajos, de az Élet és Irodalomban közzétett, Kupa Mihálynak írt válaszában a volt pénzügyminiszter a továbbiakban megerősíti: a lex Mol a cég vezetőinek magánérdekét szolgáló törvény.

Bokros neveket nem említve, de előveszi az oligarchakártyát. Leszögezi: nincs szó arról, hogy – akár az orosz – oligarchák kizárólag saját érdekeiket tartanák szem előtt, vállalataik és munkavállalóik érdekével szemben. Ugyanakkor minden vállalatvezető a saját érdekeire is tekintettel van, a kérdés az, hogyan valósítható meg az optimális egyensúly.

Bebetonoz a lex Mol

Bokros szerint a lex Mollal az baj, "hogy kirívóan versenyellenes, hiszen most már a jog erejével zárja ki azt, hogy bármely új, külső tulajdonos valaha is ellenőrző paketthez jusson. És mindezt úgymond a magyar állam stratégiai érdekei védelmében!" A CEU vezérigazgatója felveti: "Lehet-e azt felelősséggel állítani, hogy egy állam stratégiai érdekei közé tartozik valamely konkrét magántulajdonosi csoport uralkodó pozícióban tartása? Van-e a kapitalizmusnak olyan meghatározása, amely az egyenlő esélyekkel folytatott nyílt verseny helyett konkrét magántulajdonosok irányító szerepét örökre bebetonozza?" A válasza: nyilvánvalóan nincs.

Bokros leszögezi, hogy Kupa Mihály állításával szemben a Molnál nem a pénzügyi befektetők, hanem a menedzsment uralkodik, amely félti pozícióját. A saját részvények vásárlásra és a lex Molra is azért volt szükség, mert "mert féltetek attól, hogy a pénzügyi befektetők egy része esetleg nem a Ti magánérdekeiteknek megfelelően cselekszik, és előnyös ajánlat esetén részvényeit eladja olyan tulajdonosoknak, akik a mai vezetés uralkodó pozícióját megkérdőjelezhetik."

Ki is az oligarcha?

Bokros szerint könyvtárnyi irodalom és az elmúlt 17 év tapasztalatai is alátámasztják, hogy menedzsment uralma kevésbé hatékony mind a stratégiai, mind a pénzügyi befektetők uralmánál. Ugyanezen szakirodalom leszögezi azt is, emlékeztet Bokros, hogy "az oligarchikus rend kiépülésének veszélyei akkor jelentkeznek különösen erősen, amikor a bennfentes menedzseruralom stratégiai fontosságú közüzemi vállalatok házatáján épül ki. Az oligarchikus rend jellemzője az állandó törekvés az államhatalom bekebelezésére (state capture), a parlament és a politikai pártok felfűzése konkrét magánérdekek járszalagjára, és a törvények elhajlítása személyes magánérdekek védelme céljából. Tragédia lenne, ha ez hazánkban kialakulna. Vészjósló jel, hogy sem a tőkepiac szereplői, sem a Budapesti Értéktőzsde vezetői nem mernek egyetlen szót sem szólni a lex Mol ellen."

Veszélyben a demokrácia

A volt pénzügyminiszter duplán volt kollegájának írott levélét azzal zárja: "Kedves Mihály, Te, akivel együtt dolgoztam az 1987-ben felszámolt Pénzügykutatási Intézetben, így képzelted a demokráciát? [...] Gondolj arra, hogyha a demokrácia sérül, és gyermekeink húsz év múlva megkérdezik majd, hogy mit tettünk a veszélyek láttán, akkor mit fogsz válaszolni."