Szilárda
0 °C
6 °C

Hipermarketekben költjük a legtöbb pénzt

2006.04.19. 10:31
Az élelmiszer-kereskedelem koncentrálódik Magyarországon: egyre kevesebb a kisbolt, a hiper- és szupermarketek száma nő. A hipermarketek a vastagabb, a diszkontok a vékonyabb pénztárcákra mozdulnak rá.
Egyre kevesebb az élelmiszerüzlet hazánkban: év végén összesen 23 086 működött az egy évvel korábbi 23 955-höz képest. A csökkenés üteme tavalyelőtt gyorsult fel - állapította meg Szalóky Tóth Judit, az ACNielsen piackutató vállalat igazgatója szerdai tájékoztatóján.

A hazai élelmiszer-kiskereskedelem koncentrálódik: százával szűnnek meg a kis boltok, miközben a vásárlókat mind több nagy eladóterű, modern üzlet várja. A vevők főleg a legkisebb üzleteket hagyják el; míg a 0-50 négyzetméter közötti boltokból még 16 276-ot regisztrált az ACNielsen 2003 végén, addig rá egy évre már csak 15 310-et, tavaly pedig 14 415-öt. A csökkenés üteme a két utolsó évben egyaránt 6-6 százalék.

A hipermarketeké a forgalom harmada

A piackutató szerint egyre több nagy eladóterű, modern bolt szolgálja ki a vásárlókat. A hipermarketek száma négy év alatt több mint duplájára nőtt, és tavaly év végén már 92 működött belőlük, 15-tel több, mint egy éve. Szupermarketből és diszkontból is többet, 813-at vettek számba december végén az előző évi 752-vel szemben. A Tesco egymaga 11 új egységet nyitott ebben a típusban. Az Interspar hárommal, az Auchan eggyel gyarapodott.

Az ACNielsen adatai szerint egyre nagyobb a hipermarketek piaci részesedése. A cég által vizsgált élelmiszerek és háztartási vegyi áruk kiskereskedelmi forgalmából ugyanis 31 százalék jutott a bolttípusra tavaly. Ez 1 százalékpont pluszt jelent az előző évhez képest. A kiskereskedelem bevételéből immár majdnem minden harmadik forint az Auchan, a Cora, az Interspar vagy a Tesco pénztárába kerül - rajtuk kívül a CBA is működtet egy hipermarketet.

A diszkontok is nyomulnak

Tavaly együttvéve 48 új üzletet nyitott a Lidl, a Penny Market, a Plus és a Profi. Így a vásárlókat országszerte összesen 434 - főleg lakóhelyhez közeli - diszkontbolt várta 2005 végén. A diszkontláncok hasonlóan nagy arányban utoljára 1998-1999-ben, a piacszerzés kezdeti időszakában bővültek - állapítja meg az ACNielsen.

A fejlődés motorja a Lidl, amely 51 egységből álló hálózatot alakított ki 2004. novemberi piacra lépése óta. Ugyanakkor a legnagyobb hálózatot működtető Plus tavaly héttel növelte üzletei számát, 164-re. A Penny hattal, a Profi néggyel bővített, így előbbi 148, utóbbi 71 egységnél tart. A bolttípus terjeszkedése következtében a hazai élelmiszer-kiskereskedelemből a diszkontcsatorna piaci részesedése a tavalyelőtt regisztrált 13 százalékról a múlt évben 15-re nőtt. Az idén további emelkedés várható a hálózatok terjeszkedése következtében.

Oda mennek, ahol a pénz van

Tavaly a szupermarketláncok összesen hét üzlettel bővültek, közülük négy található a Dunántúlon, további egy a centrumban, azaz Budapesten/Pest megyében, míg az ország lakosságából több mint 40 százalék lakhelyének számító keleti régiókban csak kettő. Ennek legfőbb oka, hogy a szupermarketláncok általában a magasabb egy főre jutó vásárlóerővel rendelkező régiókban keresnek telephelyet.

A hipermarketek szintén a legmagasabb egy főre jutó vásárlóerővel rendelkező területekre fokuszálnak. A centrális régiónak nevezett Budapesten és Pest megyében 4 épült a legnagyobb eladóterű üzlettípusból tavaly, Észak-Dunántúlon 5, Dél-Dunántúlon 2, az ország keleti felében 4.

Nem ez a helyzet a diszkontok esetében. Ők elsősorban a délkeleti országrészben nyomulnak. A Lidl lánc Dél-Alföldre koncentrált, amikor 2004. novemberben belépett a magyar piacra. A hazai átlaghoz képest szerényebb vásárlóerővel rendelkező délkeleten gyorsan szerzett erős pozíciókat; Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében összesen 11 diszkont nyílt 2005-ben.

A kisboltok már csak a nagyok árnyékában élhetik túl

A magyar kisboltok ott számíthatnak a legtöbb vevőre és a legnagyobb forgalomra, ahol viszonylag kevés a hiper- és szupermarket, valamint a diszkont. Ebből a szempontból a lakosság ellátásában a legnagyobb szerepet az ország északkeleti régiójában játsszák. Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében 2,4 millió ember él, viszont kevés a hipermarket, a szupermarket és diszkont is. Kimagaslik azonban a 0-50 négyzetméteres boltok 29 százalékos részaránya az említett öt megyében.