Százhúszmilliót bukott a magyar borászat egy törvény késése miatt

Az idén január elsejétől az uniós szabályok értelmében nem lehet jövedéki adót kivetni a borra: a korábbi nyolc forintos literenkénti összeg így ebben a formában már nem terheli a borász(at)okat, de helyébe - a szakma egyetértésével - egy díj lép. Majd. Merthogy az ugyancsak literenként nyolc forintos, forgalomba hozatali díjnak nevezett új közteher bevezetéséről szóló törvény elfogadásával késett a parlament, legalábbis, ha figyelembe vesszük, hogy új terhet előíró jogszabály kihirdetése és hatályba lépése, azaz tényleges alkalmazhatósága között el kell telnie 45 napnak. A decemberre megszületett döntésnek köszönhetően az új előírás csak február 10-től él, azaz közel másfél hónapig semmilyen jogcímen nem kell nyolc forintot fizetni, jól jár, akinek úgy jön ki a lépés, hogy most intézheti a forgalomba hozatali engedélyt.

Bár a szakmán belül is többen számítottak rá, az ex-lex állapotot nem akarták vagy nem tudták kihasználni a borászatok, legalábbis ezt mutatja az engedélyeket kiadó Országos Borminősítő Intézet statisztikája. Január 25-ig ugyanis a tavalyi év hasonló időszakához képest mind darabszámra, mind mennyiségre kevesebb bor forgalomba hozatalára kértek engedélyt az idén. Az év eleje óta beadott 710 kérelem (tavaly 842), és az ezekben megjelölt összesen 152 660 (tavaly 167 660) hektoliter bor a nyolc forintos literenkénti összeggel számolva azonban így is több mint 120 millió forint kiesést jelent. A kérdés csak, az, honnan: az FVM és a borász szakmai szervezetek között ugyanis a múlt hét végéig tartott a vita arról, hogy mindkét fél által bormarketingre szánt összeget pontosan milyen módon és kinek kellene elköltenie.

Volt egyszer egy ígéret

A hazai borászok számos szakmai szervezetét tömörítő Magyar Bormarketing (MB) kht. ugyanis azért lobbizott, hogy a nyolc forintokból befolyó összeg hatvan százaléka hozzájuk kerüljön, és az állami bormarketingért is felelős Agrármarketing Centrum helyett - melynek munkájával az elmúlt években elégedetlenek voltak - az új kht. foglalkozzon a magyar bor marketingjével. Erre több hónappal ezelőtt ígéretet is kaptak Gráf József földművelésügyi minisztertől. Bár a borászok az ősszel már lapunkban is zúgolódtak, azt hangsúlyozva, hogy készülő törvénytervezet nem ezen ígéretet tükrözi, akkor Karakas János, szocialista képviselő, akihez az ügyben az FVM irányította az Indexet, még azt hangsúlyozta: "az ígéret, a megállapodás továbbra is áll". A képviselő hangsúlyozta: a törvényhez készülő miniszteri rendeletben kell majd arról rendelkezni, hogy az összegre a kht. lesz jogosult, és arról is, hogy a felhasználást illetően milyen ellenőrzési jogosítványokat kap a minisztérium. "Nem tudok arról, hogy a tárcánál akár csak gondolkodnának más megoldáson" - hangsúlyozta lapunknak akkor a képviselő.

Ahogy a törvény, úgy az ehhez kapcsolódó rendelet is késik, a mai napig nem készült el. Időközben azonban egyértelművé vált, hogy mégis változott a helyzet, már ami a miniszteri ígéretet illeti. Az FVM ugyanis rájött arra, hogy az uniós szabályok nem teszik lehetővé, hogy az MB-nek fizessék ki a pénzt. Közhasznúnak ugyan közhasznú a társaság, de hiányzik az az uniós akkreditációja, mely nélkül az odaérkező költségvetési pénzek közvetlen - és így tiltott - állami támogatásnak minősülnek.

Dékány András, a tárca szóvivője szerint a szándék nem változott, de jogilag nem megoldható az, hogy ne az AMC-hez kerüljön a pénz. Ez azonban a tárca javaslata szerint nem jelenti azt, hogy nem az MB, illetve az általa képviselt szakmai szervezetek lennének a tényleges döntéshozók - jelentette ki a szóvivő az Indexnek. Az FVM megoldási javaslatának lényege az volt, hogy az AMC kifejezetten bormarketingre megcímkézve kapná meg a nyolc forintokból oda befolyó összeget (a forgalomba hozatali díjak 60 százalékát, becslések szerint várhatóan 1,2-1,5 milliárd forintot), és nem is ő diszponálna felette: a tárca javaslata szerint az MB-ből létrehozandó bizottság szabhatná meg a stratégiát, a pályázati kiírásokat és ugyanezen testület döntene is a pénzek elosztásáról. Dékány András szerint így a borszakmai szervezetek lennének döntési pozícióban, és az uniós előírások sem sérülnének.

Fejétől bűzlik

Nem így látják ezt a borászok, akik, az MB-t gründoló egyik vezetőjük, a szekszárdi Heimann Zoltán szerint megrökönyödve értesültek a tárca ilyen tartalmú javaslatáról. Amely ráadásul szerintük így sem old meg semmit. Heimann szerint a kályhához kell visszamenni, a probléma ugyanis a törvénnyel van: nem az ehhez kapcsolódó miniszteri rendeletben kellett volna a törvény alapján már a költségvetésbe, adók módjára befolyó összegekről rendelkezni, hanem magában a törvényben kellett volna rögzíteni, hogy a forgalomba hozatali díjak az MB-hez kerülnek. Így nem merülhettek volna fel azok a mostani kérdések, hogy a már költségvetésbe befolyt összegek kifizetése hogyan lehet EU-kompatibilis.

A szakma attól tart: ha az AMC-hez kerül a pénz, akkor az összeg felolvad az általános agrármarketing keretei között, de még ha sikerülne is "pántlikázva" tartani, akkor is feszültséghez vezet, miért jut külön alap a borászoknak. Ugyancsak a felolvadástól tartanak a nyolc forintokból befolyó összeg 40 százalékával kapcsolatban: ezt a korábbi miniszteri ígéret szerint ellenőrzésre fordítanák, a kérdés itt is az, kihez is kerül a pénz. A jelenlegi állás szerint az Országos Borminősítő Intézethez (OBI), a borászok szerint azonban így nem sikerül majd a forgalomban levő borok utólagos vizsgálatainak hatékonyságát javítani, mert pénz a költségvetési gondokkal küszködő állami szervezetnél különböző hiányok pótlására szolgálhat. A borászok inkább azt szerették volna, ha a régiókban működő akkreditált bevizsgáló laborok erősödjenek meg.

Nyolc forint, de előre

Heimann Zoltán szerint azonban a törvénnyel más gond is van, pedig ezt is előre jelezték: a jövedéki adót ugyanis korábban akkor kellett a bor után megfizetni, amikor ténylegesen forgalomba került. Most viszont egyes tételeknél - melynek kifutása a borpiac jellegzetességeinek megfelelően akár évekig tarthat - az egyébként is likviditási gondokkal küszködő borászatoknak előre kell megfizetnie az összes díjat.

Új ígéret az utolsó pillanatban

A borászok képviselői vasárnap ismét találkoztak Gráf Józseffel. Heimann Zoltán szerint itt ígéretet kaptak arra, hogy legkésőbb a jövő hét elején egy olyan megállapodást írnak alá, amelyben a miniszter személyesen garantálja a befolyó pénzek maradéktalan és haladéktalan továbbutalását az AMC-től az MB-nek, illetve a nyolc forintok azonnali befizetése helyett féléves haladékkal történő elszámolás lehetőségét, Az agrártárca vezetője a megállapodásban ígéretet tenne arra is, hogy a törvényt és a hozzákapcsolódó rendeletet az első lehetséges alkalommal módosítják.