Brüsszelt érdekli az eva

A Pénzügyminisztérium a Napi Gazdaság rendelkezésére bocsátotta az eva költségvetési hatásairól szóló számításait, amelyek vélhetően a Brüsszelnek szánt "felvilágosító" csomagban is szerepelnek. Vámosi-Nagy Szabolcs, a középtávú adókoncepció kidolgozásáért felelős PM-szakértő azt mondta, hogy az anyag elkészült, azt már valószínűleg postázták Brüsszelbe. Ebben kielégítő magyarázatot ad a kormány az adóbevételek sértetlenségéről, így az EU-t különösen érdeklő áfáról is.

Kevesebbet fizettek volna

A Napi Gazdaságnak eljuttatott tájékoztatásból azonban nem tűnik ennyire egyértelműnek a helyzet. A PM számítása szerint az evázó adóalanyok összes, az új adónem által kiváltott közterhe a bevallások alapján 35,9 milliárd forint volt 2002-ben, míg 2003-ban az összes evakötelezettség 48 milliárd forint lehetett, szemben a tervezett 20 milliárddal (a kettős könyvvezetésű társaságok csak május végén adnak bevallást, tőlük 5 milliárd forintot vár a tárca, így jön ki az összeg).

Ha a 2003-ban evát választó cégek továbbra is a korábbi szabályok szerint végezték volna a tevékenységüket, valószínűleg a költségvetés kevesebb adóbevételhez jutott volna, vagyis továbbra sem tudni, hogy az áfa esetében végül jobban vagy rosszabbul járt-e a költségvetés. Az eva ugyanis nem az áfabevételt növeli. Az összadóbevétel-növekedés is új megvilágításba helyezhető: a bejelentkezett 62 ezer vállalkozás közül 11 ezer veszteséget mutatott ki a korábbi években, ők tehát nem fizettek társasági adót, amit viszont - arányosan - megfizetnek az evával. Igaz, nehezen becsülhető, hogy mekkora áfát vontak volna le az adózók, ha a régi szabályok élnek tavaly.

Emelkedő adóalap

Az eddig feldolgozott bevallások alapján az evás cégek adóalapja 45 százalékkal emelkedett egy év leforgása alatt, ami a PM szerint azt mutatja, hogy az evának köszönhetően megnőtt a vállalkozások gazdasági aktivitása. A PM szerint amennyiben ezek a vállalkozások 2002-ben is az eva szerint adóztak volna, akkor a növekmény 12 milliárd forintot mutatna 2003-ra. További 5 milliárd forint bevételt jelent a házipénztárak leadózása, ami a korábbi szabályok mellett kétséges, hogy befolyt volna.

Vámosi-Nagy elmondta: az EU irányelve megengedi az áfaátalány alkalmazását. A szakértő szerint felvethető Brüsszelnek, hogy a jelenlegi 15 százalékos adó helyett a jövőben fizessen 10 százalék áfát és 5 százalék evát az idén 80 ezerre bővült adózói kör, de hangsúlyozta, hogy egyelőre nincs konkrét kifogás az adónemmel kapcsolatban. Személyes véleménye szerint Brüsszel azért is szentel ekkora figyelmet az evára, mert érdeklődik az egyszerre négy adónemet kiváltó eva iránt. A lapunkhoz eljutott PM-állásfoglalás szerint még korai arról beszélni, hogy az evát kompenzációs tételként vennék figyelembe a harmonizált áfaalap, vagyis a ténylegesen fizetendő adó kiszámításakor.