További Magyar cikkek
A tulajdonosi struktúrával együtt a döntéshozatali mechanizumus is egyszerûsödik, így könnyebb lehet új megoldások, alkalmazások bevezetése a Budapesti Értéktõzsdén – mondta Michael Buhl, a bécsi tõzsde vezérigazgatója annak kapcsán, hogy bejelentették: a Wiener Börse AG. átveszi az Unicredit 25,2 százalékos részvénycsomagját a budapesti tõzsdében. Az egyben a Budapesti Értéktõzsde igazgató tanácsában is dolgozó Buhl szerint a lépés kifejezi, hogy hisznek a BÉT-ben.
A BÉT-ben 68,8 százalékos tulajdonrészt 2004-ben megszerzõ osztrák konzorciumban csak belsõ átrendezõdésrõl van szó, újabb részvényeket nem vettek. A négy évvel ezelõtti tranzakció egyik vezetõje még az osztrák HVB Bank volt, melyet azóta felvásárolt az Unicredit. A további tagok: Kontrollbank AG 12,5%, Raiffeisen 6,4%, Erste 12,22 %.
A döntéshozatal simábbá tétele egyben azt is jelentheti, hogy Bécs nagyobb figyelmet fordít majd arra, mi is történik a BÉT-en. Néha úgy érzem, a BÉT vezetése talán kicsit sokat hezitál. Lehetne néhány dolog gyorsabb, de csak annyit tudok tenni, hogy felhívom a figyelmüket az elõnyökre, amelyeket mi már élvezünk – mondta egyes kereskedési típusok, illetve a budapesti tõzsde külföldi népszerûsítésének módozatai kapcsán az Indexnek októberben adott interjújában Michael Buhl. A bécsi tõzsde vezérigazgatója akkor kiállt a magyar börze függetlenségének megõrzése mellett. Ugyanakkor bár a Mol-OMV vita kapcsán, de érzékeltette, hogy a magyar olajpapírok kereskedése az utóbbi idõszakban veszített súlyából: mint fogalmazott, "igaz, hogy a Mol ma nagyon jelentõs szerepet játszik a BÉT forgalmában, de nem feledkezhetünk meg arról, hogy több mint negyvenszázaléknyi részvény van a cég saját tulajdonában, illetve baráti vállalatoknál, és további húsz százalék az OMV-nél. Ez azt jelenti, hogy a valóban közkézen forgó részvények mennyisége erõsen limitált."
És akkor arról még kevés szó esett, hogy idõközben, az OTP-ben tíz százalék feletti tulajdonrészt szerzõ régi-új befektetõknek köszönhetõen az OTP közkézhányada, azaz ténylegesen a tõzsdén forgó papírjainak száma is csökkent.
Márpedig éppen a két óriás írt levelet a bécsieknek, védelmükbe véve a hírek szerint az osztrákok által leváltani kívánt elnököt, az egykor a HVB-bõl az osztrákok tulajdonszerzésében jelentõs szerepet játszó Szalay-Berzeviczy Attilát. Emellett számon kérték a stratégia és a fejlesztések hiányát, valamint jelezték: szeretnének nagyobb befolyást a magyar tõzsde jövõjének alakítására. A döntõen a színfalak mögött zajló összecsapásban, melyben fenyegetésként a magyar börze két legmeghatározóbb cégének kivonulása, illetve az is felmerült, hogy az OTP más bankokkal összefogva kivásárolja az osztrákokat, végül úgy tûnt elsimultak az ellentétek. Szalay maradt, a Mol és az OTP maradt, de maradt a BÉT folyamatos szerepvesztése is.
Erre legutóbb a Cashline Értékpapír Zrt. vezetõi hívták fel a figyelmet: miközben azt az átlalános piaci viszonyok is indokolják, hogy jelenleg a cégnek egyetlen hazai részvényre sincs érvényben vételi ajánlása, magyar ügyfeleik ettõl függetlenül is egyre nagyobb számban fordulnak külföldi befektetések felé. Ugyanakkor lanyhul a külföldi érdeklõdés is a magyar tõzsde iránt, a likviditás és a napi forgalom csökken. Ez annak is köszönhetõ, hogy jelentõsen csökkent a Mol és az OTP papírok száma, így aki csak relatíve nagyobb mennyiséget vásárolna, számolnia kell azzal, hogy adott esetben nem talál gyorsan vevõt, ha eladná pakettjét vagy annak részét.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
