További Magyar cikkek
A tulajdonosi struktúrával együtt a döntéshozatali mechanizumus is egyszerûsödik, így könnyebb lehet új megoldások, alkalmazások bevezetése a Budapesti Értéktõzsdén – mondta Michael Buhl, a bécsi tõzsde vezérigazgatója annak kapcsán, hogy bejelentették: a Wiener Börse AG. átveszi az Unicredit 25,2 százalékos részvénycsomagját a budapesti tõzsdében. Az egyben a Budapesti Értéktõzsde igazgató tanácsában is dolgozó Buhl szerint a lépés kifejezi, hogy hisznek a BÉT-ben.
A BÉT-ben 68,8 százalékos tulajdonrészt 2004-ben megszerzõ osztrák konzorciumban csak belsõ átrendezõdésrõl van szó, újabb részvényeket nem vettek. A négy évvel ezelõtti tranzakció egyik vezetõje még az osztrák HVB Bank volt, melyet azóta felvásárolt az Unicredit. A további tagok: Kontrollbank AG 12,5%, Raiffeisen 6,4%, Erste 12,22 %.
A döntéshozatal simábbá tétele egyben azt is jelentheti, hogy Bécs nagyobb figyelmet fordít majd arra, mi is történik a BÉT-en. Néha úgy érzem, a BÉT vezetése talán kicsit sokat hezitál. Lehetne néhány dolog gyorsabb, de csak annyit tudok tenni, hogy felhívom a figyelmüket az elõnyökre, amelyeket mi már élvezünk – mondta egyes kereskedési típusok, illetve a budapesti tõzsde külföldi népszerûsítésének módozatai kapcsán az Indexnek októberben adott interjújában Michael Buhl. A bécsi tõzsde vezérigazgatója akkor kiállt a magyar börze függetlenségének megõrzése mellett. Ugyanakkor bár a Mol-OMV vita kapcsán, de érzékeltette, hogy a magyar olajpapírok kereskedése az utóbbi idõszakban veszített súlyából: mint fogalmazott, "igaz, hogy a Mol ma nagyon jelentõs szerepet játszik a BÉT forgalmában, de nem feledkezhetünk meg arról, hogy több mint negyvenszázaléknyi részvény van a cég saját tulajdonában, illetve baráti vállalatoknál, és további húsz százalék az OMV-nél. Ez azt jelenti, hogy a valóban közkézen forgó részvények mennyisége erõsen limitált."
És akkor arról még kevés szó esett, hogy idõközben, az OTP-ben tíz százalék feletti tulajdonrészt szerzõ régi-új befektetõknek köszönhetõen az OTP közkézhányada, azaz ténylegesen a tõzsdén forgó papírjainak száma is csökkent.
Márpedig éppen a két óriás írt levelet a bécsieknek, védelmükbe véve a hírek szerint az osztrákok által leváltani kívánt elnököt, az egykor a HVB-bõl az osztrákok tulajdonszerzésében jelentõs szerepet játszó Szalay-Berzeviczy Attilát. Emellett számon kérték a stratégia és a fejlesztések hiányát, valamint jelezték: szeretnének nagyobb befolyást a magyar tõzsde jövõjének alakítására. A döntõen a színfalak mögött zajló összecsapásban, melyben fenyegetésként a magyar börze két legmeghatározóbb cégének kivonulása, illetve az is felmerült, hogy az OTP más bankokkal összefogva kivásárolja az osztrákokat, végül úgy tûnt elsimultak az ellentétek. Szalay maradt, a Mol és az OTP maradt, de maradt a BÉT folyamatos szerepvesztése is.
Erre legutóbb a Cashline Értékpapír Zrt. vezetõi hívták fel a figyelmet: miközben azt az átlalános piaci viszonyok is indokolják, hogy jelenleg a cégnek egyetlen hazai részvényre sincs érvényben vételi ajánlása, magyar ügyfeleik ettõl függetlenül is egyre nagyobb számban fordulnak külföldi befektetések felé. Ugyanakkor lanyhul a külföldi érdeklõdés is a magyar tõzsde iránt, a likviditás és a napi forgalom csökken. Ez annak is köszönhetõ, hogy jelentõsen csökkent a Mol és az OTP papírok száma, így aki csak relatíve nagyobb mennyiséget vásárolna, számolnia kell azzal, hogy adott esetben nem talál gyorsan vevõt, ha eladná pakettjét vagy annak részét.