A kelet-európai korrupció a bővítés sikerét fenyegeti

Noha az európai uniós csatlakozási folyamat számos közép- és kelet-európai tagjelölt országban jelentősen befolyásolta a korrupció elleni fellépést, az még mindig igen súlyos probléma, olyannyira, hogy kockára teheti az egész bővítés sikerét. Ezért az Európai Uniónak egységes kereteket kell biztosítania a korrupcióellenes küzdelem számára, aminek a legjobb módja az Európa Tanács programjával, a GRECO-val való kapcsolatok szorosabbra fűzése. Ezek a főbb következtetései annak a jelentésnek, amelyet a Soros György féle Open Society Institute (OSI) készített, és szerdán mutatott be Brüsszelben.

Az Unió védtelen

A jelentés, amely a közép- és kelet-európai tagjelölt országokban tapasztalható korrupciót és az ellene való fellépést veszi alaposan szemügyre, súlyos problémákat azonosít. Emellett felhívja rá a figyelmet, hogy jelenleg az Európai Unió maga sem rendelkezik egységes, világos keretekkel, elvárásokkal és programmal a korrupció kiirtására. Ennek hiánya miatt a korrupció a kibővített Unió egészére fenyegetést jelent majd. "Olyan országok fognak csatlakozni, amelyek súlyos korrupciós problémákkal küzdenek, és ez az egész Európai Unió számára komoly gond" - hangoztatta a jelentés bemutatóján Quentin Reed szerkesztő.

Nem lesz országjelentés

Mivel a csatlakozás után az Európai Bizottság már nem fogja folyamatosan szemmel tartani a tagjelölteket a mostani országjelentések formájában, amelyek többek közt a korrupciót is "mérik", ezért az OSI szerint egy új mechanizmusra van szükség, amely ezzel foglalkozik. Ennek a korrupcióellenes mechanizmusnak természetesen minden egyes tagállamnak alá kell vetnie magát, nem csak az újaknak. Mivel az Unió létező korrupcióellenes egyezménye az OSI szerint nem elég hatékony, és nem is ratifikálta minden tagállam, jobb lenne, ha az EU csatlakozna az Európa Tanács által kifejlesztett, jóval átfogóbb és alaposabb programhoz, a GRECO-hoz. Ennek már most tagja valamennyi tagállam, kivéve Olaszországot és Ausztriát.

A jelentés főbb megállapításai - A korrupció kérdését a tagjelölt országokban gyakran politikai fegyverként használják. Egy 2001-es közvélemény-kutatás szerint a tagjelölt országok lakosságának háromnegyede a legtöbb vagy az összes köztisztviselőt korruptnak tartja. Az ellenzéki pártok ebből politikai tőkét kovácsolnak, majd hatalomra kerülvén maguk is besározódnak, ezzel nagy kárt okozva a politikai élet egészének. - Az alacsony szintű korrupció kezelésére az egész térségben megvan a szándék, de nagyon kevés tagjelölt állam vezetett be hatékony eszközöket a magas szintű korrupció kezelésére. Ez különösen igaz a pártok finanszírozását illetően. A jelentés Litvániát emeli ki kivételként. - Csaknem valamennyi tagjelölt állam adminisztrációjában és önkormányzatában súlyos probléma a korrupció, és nagyon kevés hatékony jogi-adminisztratív eszköz létezik az ellene való fellépésre. - A közbeszerzéseket ugyanígy áthatja a korrupció: a teljes szerződési érték 10-20 százalékát elérő megvesztegetések tipikusnak mondhatók.