További Magyar cikkek
Információhiány, kevés exportképes, eredeti üzleti ötlet, nehéz üzleti környezet, gyenge fizetési fegyelem, a finanszírozás nehézségei a legdinamikusabban fejlődő hazai kis- és középvállalatokat is sújtják, derült ki a Coface Hungary és Az Üzlettárs magazin közös kutatásából.
A "100 kistigris - Magyarország legdinamikusabban fejlődő kis- és középvállalkozásai" című kiadvány alapját képező felmérés ugyancsak rávilágított: még a legsikeresebb hazai vállalkozások is komoly hiányosságokkal küzdenek az üzleti tervezés, a marketingkommunikáció és a forrásteremtés stratégiai területein.
Csak szavakban a jövő zálogai
Mikael C. Szabo, a Coface Hungary ügyvezető igazgatója szerint a felmérést az tette különösen szükségessé, hogy bár a hazai kkv-szektor gyakran emlegetett pillére a magyar gazdaság jövőjéről szóló terveknek, e szféra körvonalai meglehetősen homályosak, helyzetének megítélését tévedések és bizonytalanságok nehezítik, mert tényleges problémáiról és igényeiről kevés az elérhető információ.
"A kutatás egyik célja, a közkeletű feltételezések ellenőrzése volt, mégpedig az érintettek bevonásával - nyilatkozta Szabo. - A felmérés során a világ szeme elől elrejtett kis- és középvállalkozásokban komoly tudástőkére és szakértelemre, illetve komoly hiányosságokra bukkantunk. A vállalatvezetők jelentős része egyszerűen nincs tisztában sem a lehetőségeivel, sem pedig a piac követelményeivel."
Amint az a kutatás során jól érzékelhető volt, a szektorra jellemző információhiányhoz maguk a cégek is hozzájárulnak azzal, hogy nem szívesen osztanak meg másokkal az üzletmenetükre vonatkozó adatokat, illetve - a nyugat-európai és amerikai példáktól eltérően - a hazai kkv-k még sikereikről sem számolnak be szívesen. Annak ellenére, hogy az üzleti ötletek másolásának Magyarországon nagy hagyománya van, kevés sikeres vállalkozás születik - állítja Szabo.
Kevés ötlet, nehéz környezet
A megkérdezett vállalkozásoknál tapasztaltakat és a megkérdezett cégvezetők véleményét összegezve Oláh Péter, az Üzlettárs magazin felelős kiadója elmondta: egyelőre a legdinamikusabban fejlődő hazai kkv-k között is kevés az eredeti üzleti ötletre, innovációra épülő vállalkozás. Inkább pillanatnyi lehetőségek megragadásával, vagy kényszerből indultak el a cégek. Kiderült az is, hogy legtöbbjük nehéz üzleti környezetben működik: a banki hitelezés gyakorlata vontatott, az önkormányzatok, kamarák és érdekvédelmi szervezetek kevés olyan információt kínálnak, amely a gyakorlatban is hasznosítható. "Bebizonyosodott, hogy a hazai vállalkozói szféra tájékoztatását felvállaló szervezetek nem működnek hatékonyan: a legtöbb esetben ugyanis nem a kkv-k valós információs igényeit, hanem saját koncepciójukat tartják szem előtt" - tette hozzá Oláh.
A gyenge fizetési fegyelem és az ebből adódó likviditási problémák mindennaposak - derül ki a cégvezetők nyilatkozataiból. Az a tény is megerősítést nyert, hogy bár a multinacionális vállalkozások nélkül sok hazai kkv kerülne veszélybe - hiszen kevés a terméke révén önálló cég -, a nagyvállalatokkal szemben a kkv-k érdekérvényesítő képessége rendkívül gyenge. A 100 kistigris között is kisebbségben vannak a gyártó vállalatok, és még ennél is csekélyebb a külföldi piacokra is termelők aránya.
Kevesen ismerték fel az ország uniós csatlakozásából adódó lehetőségeket is, és még kevesebben használják ki őket. Sőt, a vállalkozások jelentős idegenkedik attól, hogy uniós forrásokra pályázzon - egyrészt az adminisztráció bonyolultsága, másrészt az előfinanszírozás nehézségei miatt.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
