Káosz várható júliustól a cégbíróságokon

2008.05.29. 07:16
Júliustól egy társaság már egyáltalán nem intézheti papíralapon céges ügyeit. Az adóbevallásokat kötelező elektronikusan beadni, és ugyanígy kell eljárni bő egy hónap múlva a cégeljárásokkal is. Ez azonban szinte bizonyosan botrányos lesz, mert a valóságban csak "fapadosan" működik az e-cégeljárás.

Csak a két legfontosabb dolog nem működik az elektronikus cégeljárások működtetésével kapcsolatban. Egyelőre hiányzik az úgynevezett intelligens nyomtatvány és az elektronikus tértivevény a rendszerből, ami leegyszerűsítve azt jelenti, hogy nem kapnak valódi segítséget az ügyfelek a cégeljárás során, ráadásul a cégbíróság kénytelen papíralapú tájékoztatást adni az ügyfeleknek. Az időbélyegző és az elektronikus tértivevény összességében biztosítaná, hogy a hivatali szabályok figyelembevételével ellenőrizhető és nyomon követhető maradna a hivatal és az ügyfél közötti kommunikáció, mindehhez azonban nem kellene papíralapú ügyintézést alkalmazni. Ez pillanatnyilag nem működik, vagyis az az abszurd helyzet állt elő, hogy az elektronikus eljárás eredményéről a cégbíróság papíralapon tájékoztatja az ügyfeleket. A nyomtatványokat jelenleg mechanikusan kell kitölteni, majd a kinyomtatott dokumentumot beszkennelve képként továbbítani a cégbíróságnak egy elektronikus aláírással hitelesítve.

Az intelligens nyomtatványok hiánya pedig azt "eredményezi", hogy az ügyfelek – és itt nemcsak mikrocégek tulajdonosaira, hanem ügyvédi irodákra is gondolni kell – a korábbi mutatókhoz képest sem tudják átlagosan kisebb hibahányaddal elkészíteni a bejegyzési vagy változásbejelentési nyomtatványokat.

Az intelligens rendszernek az volna a lényege, hogy a program megakadályozza, hogy rosszul töltsék ki a nyomtatványt – nagyjából úgy, mint az adóbevallások esetében a nyomtatványkitöltő program is megakadályozza a nyilvánvaló értelmetlenségek elfogadását vagy figyelmeztet a hiányzó elemekre. Az intelligens nyomtatványok hiányában leginkább a legendás szovjet kólaautomatára emlékeztet az elektronikus eljárás, amikor is egy ládába zárt ember adogatja ki a lyukon a kólát és a visszajárót. A nyomtatványokat ugyanis mechanikusan kell kitölteni, majd a kinyomtatott dokumentumot – egy elektronikus aláírással hitelesítve – be kell szkennelni és képként továbbítani a cégbíróságnak.

Összességében tehát nem sokat javult a hibák kikü­szöbölése, legfeljebb az előre legyártott szerződésminták adnak némi támpontot a helyes kitöltéshez. Eredetileg az elektronikus rendszernek az volt az egyik fontos célja, hogy a hibákat a lehetőség szerinti minimumra csökkentsék, ehhez képest a hibafaktor nem nagyon csökkent. Ma még annyira nem égető a probléma, de ez csak rosszabb lesz júliustól, hiszen akkor már nem opcionális, hanem kötelező lesz az elektronikus cégeljárás alkalmazása. Folyamatban van a fejlesztés, de hogy mikorra áll fel a rendszer, azt nem tudjuk - mondta Kenesei Judit, a Fővárosi Cégbíróság kollégiumvezető-helyettese. A szükséges feltételek biztosítása az igazságügyi tárca feladata lenne, a cégbíróságok csak megkapják az eszközöket és feladatokat.

A rendszer tesztelésére legalább három hónapra volna szükség, hiszen a legbosszantóbb hibák működés közben jelentkeznek, ezekre nem lehet előre felkészülni. Ráadásul a szeptembertől indított elektronikus rendszer még most sem működik kifogástalanul. A napokban például az elektronikus aláírásokkal volt probléma: a cégbíróságon órákba telt tíz dokumentumot aláírni a rendszer lassúsága miatt - mondta a kollégiumvezető-helyettes.