Drágább cigaretta, mellékhatásokkal

A cigarettagyártók szerint a jövedéki adó 35 százalékos emelése - a jelenlegi fogyasztással számolva - 20-30 milliárd forint többletbevételt hozhatna az államkasszába. Ám a közteher növekedése a közkedvelt márkák árára vetítve átlagosan 20 százalékos fogyasztóiár-erősödést hozhat, ami akár ugyanilyen mértékű forgalomcsökkenéshez is vezethet. Amennyiben a számítások valósnak bizonyulnak, a költségvetés elesik a kívánt bevételnövekedéstől, s a forgalomcsökkenés hatására az államháztartásba továbbra is - áfa nélkül - a jelenlegi 140-150 milliárd forint áramlik. A kormány eszerint jövőre tehát aligha profitálhat az emelésből. Ettől függetlenül a Pénzügyminisztérium (PM) 15 milliárd forint pluszbevételre számít - derült ki a szaktárca tájékoztatójából.

Kitolt emelés

	h i r d e t é s

Az áremelkedés miatt decemberben - szokás szerint - nagyobb mennyiségű zárjegyet vásárolnak a gyártók, hogy az áremelkedést hetekkel kitolják. A drasztikus adónövekedés tovább gerjesztheti az ilyenkor amúgy is heves felvásárlási kedvet. Az Európai Unióba (EU) tartó szomszédos országok cigarettaárai jelentősen elmaradnak a magyartól. Legálisan jöhetnek tehát majd be az akár több mint 100 forinttal olcsóbb termékek (a fejenként behozható mennyiség 800 szál, vagyis 40 pakli [doboz] cigaretta lesz). Szlovákiában egy pakli cigaretta most 310, Szlovéniában 395, Lengyelországban pedig csak 215 forint.

Leépítés

Az adóemelkedésnek emellett más kedvezőtlen mellékhatásai is lehetnek. Az egyik gyártó, a Reemtsma Debreceni Dohánygyár Kft. már úgy nyilatkozott, hogy a várható forgalomcsökkenés miatt az ágazatban létszámleépítések is előfordulhatnak. Tar Ágnes, a Philip Morris Magyarország Kft. szóvivője pedig lapunknak elmondta: a cég ugyan jelenleg nem tervez átalakításokat gyáregységében, ám ahhoz, hogy a jövőben megőrizze eredményeit, kiszámítható gazdasági környezet és szabályozás szükséges. Bede Rita, a BAT British American Tobacco Magyarország Kft. szóvivője szerint a várható adóemelés minden eddiginél tudatosabb és keményebb költséggazdálkodásra szorítja a céget. Meglehetősen árnyaltan úgy fogalmazott, hogy a foglalkoztatottakkal szemben vállalt felelősséget csak kiszámítható és stabil gazdasági, illetve jogi környezetben tudják érvényesíteni.

A PM a gyártókkal folytatott egyeztetést követően kitartott amellett, hogy a termék jövedéki adója január elsejével legfeljebb 17,6 százalékkal emelkedik. Még később is ragaszkodott ehhez a számhoz. A jelenleg várható adónövekedés tehát váratlanul érte a piacot, ami akár rövid távú stratégiaváltásra ösztönözheti a gyártók "értékesítési gépezetét". Amennyiben a kormány a jövedéki adóra vonatkozó javaslatát a parlament elfogadja, úgy a cigaretta a régióban Magyarországon lesz a legdrágább.

Ötvennyolc százalékos közteher

Bár jelenleg is érvényes a termékre vonatkozó derogáció, mégis az adóemelkedéssel a termék közterhe a fogyasztói árra vetítve 58 százalékra nőhet, egy százalékkal átlépve az uniós szintet. (Az EU szabályozásában a fogyasztói árra vetített 57 százalék, de ezer szálra vetítve minimum 64 euró szerepel, ezt a szintet még nem érné el a magyar cigaretta közterhe, nagyjából 10 euróval maradna el attól.) A termék forgalmának esetleges visszaesése azonban nemcsak a gyártókat, hanem a magyar háttéripart is komolyan érintené. Ma mintegy 15-20 ezer embernek jelent megélhetést a dohánytermesztés. Bitner Imre, a nyíregyházi dohányfermentáló vezérigazgatója szerint a magyar háttéripar egységes abban, hogy a helyzetet tárgyalások útján rendezzék, bár egy-egy termelő nem zárkózott el a demonstráció lehetőségétől sem.

Az esetleges adóemelkedéssel ugyanis számításuk szerint kétezer tonna dohánnyal kevesebbet lesznek képesek majd eladni, ami 20-25 százalékos kiesést jelent. A termesztés 85 százalékát a szabolcsi régió, a legnagyobb munkanélküliséggel küzdő terület adja. A bevételkiesés pedig tovább növelheti a munkanélküliséget. Bitner szerint a helyzetet úgy lehetne megoldani, hogy a kormány tartaná magát a korábbi, a derogációnak megfelelő terveihez, amely minden számítás szerint valós költségvetési többletet eredményezne. A lépés egyébként nemcsak a termelőket, hanem a trafikosokat is komolyan érinti, akik jelenleg dobozonként bruttó 20-25 forintot keresnek. Szabóné Szabados Katalin, a Dohányboltosok Egyesületének elnökségi tagja szerint nem kizárt, hogy a jövőben eltűnnek a szakboltok.