Önkorlátozás a Coca-Colánál

Magyarországon is felülvizsgálja kizárólagos szerződéseit a Coca-Cola, miután az Európai Bizottság elfogadta a kólagyártó saját magára vonatkozó szigorú önszabályozását. Szemán Barna, a hivatal ipari és élelmiszer-gazdasági irodájának vezetője a Napi Gazdaságnak elmondta: az ügy azért zárulhatott szigorú önszabályozással, nem pedig büntetéssel, mert az unió versenyhivatala általában a tárgyalásos - rábeszélős - módszert választja. Nem célja a büntetés vagy elrettentés, sokkal inkább azt az elvet követi, hogy rávezeti a vizsgált céget a jó megoldásra. Ez azóta működik egyre tökéletesebben, hogy az uniós és egyesült államokbeli versenyhatóságok szorosabban működnek együtt.

Verseny

A Coca-Cola Magyarországon is elég nagy ahhoz, hogy a vállalásokat bevezesse, a szénsavas üdítőitalok piacán ugyanis több termékkategóriában is 30 százalék körüli a részesedése, amely már önmagában is felkelthetné a Gazdasági Versenyhivatal érdeklődését. A társaság a határozott idejű szerződéseit kifuttatja, utána pedig nem köt exkluzív megállapodásokat. Az olyan esetekben persze, amikor támogatóként vesz részt például egy sport- vagy kulturális rendezvényen, az exkluzív megállapodásokat igyekszik fenntartani, hiszen ez egyáltalán nem ütközik a versenytörvénybe. A magyar cég tájékoztatása szerint az önszabályozást mindenképpen betartja; elképzelései szerint a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség ellenőrzi majd a kötelmeket, hiszen a versenyhivatal nem lát el ellenőrző feladatokat.

A Coca-Cola vállalása az egész uniós kereskedelemben precedens értékű lehet, hiszen a multinacionális vállalkozások gyakran élnek az exkluzív szerződésekkel, sőt a kereskedelem jelentős részét épp ez mozgatja. Például a dohányt értékesítő kis trafikok, illetve a nagy láncok is a terméken levő szűkös árrést a gyártókkal kötött egyedi megállapodások adta kedvezményekkel kompenzálják. (Ez a módszer egyébként az összes alacsony árrésű márkás napi fogyasztási cikkre jellemző.) Hasonló, de nem törvénytelen a beszerzési társaságok partneri szerződése azokkal az üzletekkel, amelyek csak a lánc logóját akarják használni, de nem kívánják magukat teljes egészében elkötelezni. A lánc megszabja a kereskedőnek, mikor akciózzon, és alkalmanként mekkora mennyiségben vásároljon egy-egy termékből, amelynek beszállítója nem mellesleg egyedi megállapodást írt alá magával a lánccal. A kis bolt a vállalásokkal kedvezményekhez juthat.

Az exkluzív szerződések sok esetben kedvezőek lehetnek a vásárlók számára, ám ami az előnyük, az lehet a hátrányuk is. A szakértők szerint az ilyen szerződések gátolhatják a konkurencia megjelenését, egy-egy eladási helyen szűkül a választék, és - az eladóhely adottságától függően - akár sérülhet a klasszikus verseny elve is. A kizárólagos szerződéseket általában a Gazdasági Versenyhivatal saját hatáskörben vizsgálja, nem várja meg a fogyasztói bejelentéseket - bár a Coca-Cola-ügyet nem tanulmányozta mélyebben a hivatal, hiszen a körülbelül 6 évig tartó vizsgálat végül a kólagyártó önmérsékletével zárult.