Horvát nyaraló, bontás nélkül

A horvátországi ingatlanvásárlásokkal kapcsolatban a legnagyobb probléma az, hogy sok magyar vásárló az ingatlanközvetítésen és az ügyvédi szolgáltatásokon spórol - állítja Tallósy Berta, a horvátországi ingatlanok közvetítésével foglalkozó TARA-Bitzer Kft. ügyvezetője. Holott a szakember szerint ha a helyi viszonyokat és a nyelvet jól ismerő szakértők segítségét igénybe vesszük, akkor valószínűleg nem fog kellemetlen meglepetés érni minket.

Tudjunk horvátul

Ha valaki horvát ingatlant szeretne vásárolni, mindenképpen meg kell nézetni egy, a horvát nyelvet beszélő és a helyi viszonyokat ismerő ügyvéddel a tulajdoni lapot. Ezenkívül ellenőrizni kell, hogy a helyi önkormányzat kijelölte-e már a rendezési tervet. Amennyiben igen, akkor le kell ellenőrízni, hogy a kiszemelt ingatlanunk nem a tiltott - tengerparthoz közeli - sávban fekszik-e, mondj a szakértő.

Az ügyvéd segítségével feltétlenül meg kell bizonyosodni róla, hogy az ingatlannak van építési és használatbavételi engedélye. Arra is akad példa, hogy az épületnek van építési engedélye, de azt "túlépítették", azaz az engedélyezettnél nagyobb házat valósítottak meg. Krk szigetén például az ilyen nyaralók nem kaphatnak használatbavételi engedélyt, úgyhogy azok megvásárlásától mindenképpen érdemes óvakodni. Tudni kell azt is, hogy a kiadott építési engedélyek 2 évig érvényesek, így ha az alatt az időszak alatt nem kezdünk el építkezni, akkor meg kell hosszabbítanunk azt.

Dózeroltak Dubrovnikban és Zadarban is

A Vir szigetén tapasztalt kényszerbontási akció egyáltalán nem egyedülálló Horvátországban. Korábban Zadarban és Dubrovnikban is számos illegális nyaralót eldózeroltak, ez utóbbi városban egy egész utcát is elbontottak. Tallósy Berta szerint több befolyásos horvát állampolgár ingatlanja is erre a sorsra jutott, így összességében nem meglepő a határozott hatósági fellépés. Mindazonáltal a média által szorosan követett akció rossz üzenet a külföldi befektetőknek, hiszen a külföldi ingatlantulajdonosok minden hasonló intézkedést érzékenyebben élnek meg, mint a helyiek.

Horvátországban szinte hagyománynak tekinthető, hogy a tengerparton engedély nélkül építkeztek az emberek. Nem mellékesen az EU-jogharmonizációval összhangban azonban 2004-ben törvénnyel kezdték el felszámolni a kaotikus helyzetet, amely kötelezte az önkormányzatokat, hogy úgynevezett rendezési tervet dolgozzon ki. A rendezési terv lényege az, hogy egy meghatározott szélességű partmenti sávból kitiltsák a lakóépületeket és a meglévőket elbontsák onnan (az 1968 előtt épült nyaralók megmaradhatnak).

Vir szigetén a kellemetlen meglepetést az okozta, hogy a rendezési tervet a legtöbb önkormányzatnál csak jóval később jelölték ki, így a tulajdonosok valóban nem tudhatták, hogy ingatlanjuk a "tiltott területre" esik. Tulajdonképpen egy magas kockázatú (bizonytalan volt, hogy mely területeket érint a rendezési terv) és magas hozamú (a bizonytalanság miatt Vir-en a legolcsóbbak a telekárak) befektetésről van szó, mely azonban a - magyar vállalkozóknak szokatlan módon - a helyi hatóságok szigorú jogszabály-érvényesítésén megbukott.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!