Új szalonnal bővül a magyar luxusórapiac

Luxusóra- és ékszerbolt nyílik októberben a belvárosi Kristóf téren, ahol a világ egyik legismertebb divatmárkája, a Cartier magyarországi bázisa lesz. A világ második legnagyobb luxustermék-cégcsoportja, egyben a legjelentősebb luxusóracsoport, a Richemont vezető márkája, a Cartier képviseleti jogát a WDL Kft. nyerte el, amely a 170 négyzetméteres Kristóf téri Watch de Luxe (WdL) üzletet létrehozza.

Mindenféle Cartier

Amint azt Szerb Gábor, a Pozsonyban is bolttal rendelkező cég egyik tulajdonosa elmondta, a WdL üzletben az órák mellett Cartier tollak, öngyújtók, kiegészítők is lesznek. Az ékszereket a szintén a Richemont csoporthoz tartozó Piaget fogja szállítani, illetve más luxusékszereket is importál a társaság.

A Cartier egyébként meglehetősen későn kap nagyméretű üzletet Magyarországon, hiszen már jelen van Prágában, Varsóban, Ljubljanába, Bukarestben és Szófiában is. Ráadásul Prágában öt luxusórabolt van, ám a Cartier igen jól megy, ez adta az ötletet a WdL Kft.-nek a márka magyarországi bevezetésére. A Cartier régen figyeli a magyar piacot, ennek ellenére igen nehéz a képviseleti jog elnyerése.

A Kristóf téren a Richemont-hoz tartozó Cartier, IWC (Schaffhausen), Piaget, Baume & Mercier óramárkák mellett Maurice Lacroix, Frederique Constant, Breitling, Omega és TAG Heuer modellek is lesznek. A Cartier-vel kötött szerződés jó ajánlólevélnek számított a többi gyártó szemében, ezért kapták meg a forgalmazási jogokat, noha azokat már több helyen is árusítják Budapesten.

Egy kupacon

A luxusórapiac saját játékszabályokkal működő világ. A Ferenciek tere és a Vörösmarty tér között kilenc, ebbe a kategóriába tartozó üzlet van, ám egyelőre csupán hármat említ a szakma mint valóban kiemelkedőt: a Vörösmarty tér és a Váci utca sarkán a La Boutique Suisse-t (Rolex, Patek Philippe), az Orex Petőfi Sándor utcai Óraszalonját és a Kempinski szállóban lévő Black Diamondot. A WdL azonban jóval nagyobb lesz, a kínálat pedig széles. Ezzel kapcsolatban Szerb Gábor példaként elmondta, hogy noha Breitling több helyen is kapható Budapesten, mégsem hagyhatták ki, mivel a Breitling piacvezető a mechanikus kronográfok között.

A Belváros néhány utcájában így tíz drága órabolt lesz, ám ezen a piacon nem az árakkal versenyeznek, a hivatalos forgalmazóknál gyakorlatilag minden ugyanannyiba kerül. A gyártó ugyanis megszabja a fogyasztói árat, a kereskedők tehát az árukészlet nagyságával, a szállítási határidővel versengenek.

Szerb Gábor elismeri, egyelőre nem nagy a piac, de bízik a jövőben. A 43 bolttal bíró Orex elnök-vezérigazgatója, Reményik Kálmán elmondta, hogy a háromszázezer forint fölötti kategóriában a cég mindössze 580 órát értékesített tavaly. A méregdrága órákra szükség van - állítja a TAG Heuer, Maurice Lacroix, Frederique Constant és Fendi órákat importáló Chrono Kft. ügyvezetője, Czipper János, rámutatva ugyanakkor, hogy vannak gyárak, amelyek olcsóbb szériákat is kihoznak.

Fejlődés

Tavaly például 220 ezer forint volt a legolcsóbb TAG Heuer, az idei Formula-1 sorozat azonban már 129 ezer forintért kapható. A legdrágább nem nemesfém modell 1,2 millió forint, de ez korántsem kirívó ár a nagy márkák között. Minden komoly cég kínálatában szerepel arany-, platinaóra, s nyugaton terjed a drágakőberakás is. Ezért a Watch de Luxe üzletben sok lesz az aranymodell.

Az óra mint ékszer kérdésről Orosz Gábor, az Oris és Nomos órákat importáló Poen's Watch üzletvezetője elmondta, hogy a karórákat 1910 körüli megjelenésük óta kvázi ékszerként viselték, mivel relatíve drágák voltak. Azóta persze tömegcikké vált az óra, s ennek révén nagyon szélesre tágult a kínálat, amely a hatvanas években még módosult is, amikor a nagy divatházak elkezdtek saját néven drága órákat forgalmazni.

Előbb persze nőknek kínáltak pazar, ékszerjellegű darabokat, és mára a Bulgari, a Dior és a Cartier mellett az Yves Saint Laurent és a Gucci is kínál svájci órákat. A világ nagy tőkecsoportjai szinte kockázatmentes befektetési területet látnak a divatiparban, s ezek a befektetői csoportok egymástól vásárolják a márkákat, de az elmúlt három évben komolyabb mozgás nem volt.

Nem luxus

Magyarországra lassan, mondhatni lépésenként jönnek be a legnagyobb nevek a rendszerváltás óta. Azelőtt az Orex volt az egyeduralkodó a piacon, s egyetlenként volt kapcsolata a gyárakkal. Az akkori menedzsment azonban elmulasztotta, hogy több márkát képviselő importőrré fejlessze a céget, amely nagykereskedőként a sorra létesülő magánboltokat is elláthatta volna.

Azóta számos márkaképviselet alakult, ám az Orex - nagysága révén - továbbra is közvetlenül rendelhet a gyártóktól. A felső kategóriából az Omega, Zenith, Longines, Breitling, IWC és Raymond Weil órákat forgalmazó cég vezetője szerint a luxuspiac stagnál, ugyanakkor szerinte egy négyszázezer forintos óra nem is nevezhető luxusterméknek.

A magyar kereslet igen szűk, s például egy 3,5 millió forintos darabot csak egy év alatt sikerült eladni - mondta Reményik Kálmán, hozzáfűzve: miután nálunk 25 százalék az áfa, Svájcban viszont csupán 7,6 százalékkal drágítja az órákat ez az adónem, ott olcsóbb a svájci óra, mint Magyarországon.

Stabil ipar

A negyvenezer főt foglalkoztató, évente 26 millió órát előállító svájci óraipar gyakorlatilag a legdrágább termékek gyártója lett azután, hogy a kikapaszkodott a hetvenes évek katasztrofális hullámvölgyéből, amelyet a kvarcórák akkori hirtelen elterjedése okozott.

A már-már eltemetett mechanikusszerkezet-gyártás is újraéledt, miután divattá vált az automata mechanikus szerkezet. Így a svájciak stabilan tartják a mechanikus órák gyártási darabszámát, míg egy év alatt jelentősen csökkent a kvarcóratermelés.