Kinga, Kincső
16 °C
32 °C

Csaló munkaközvetítők csábítanak az unióba

2008.07.29. 12:54
Havonta körülbelül félszáz magyar munkavállaló "dől be" hamis álláshirdetéseknek vagy lesz csaló állásközvetítők áldozata az uniós tagállamokban. Legtöbbször saját honfitársaik csapják be a más országban munkát kereső magyarokat – közölte a Külügyminisztérium. A tárca tájékoztató akciót indít, hogy figyelmeztessék a külföldi álláskeresőket.

Egyre több, hetente tíz-tizenöt megtévesztett magyar munkavállaló keresi fel a magyar nagykövetségeket és konzulátusokat azokban az uniós országokban, amelyek megnyitották munkaerő-piacukat – áll a Külügyminisztérium közleményében. A legtöbb magyart Nagy-Britanniában, Írországban, Hollandiában, Spanyolországban és Svédországban csapják be, de találkoztak ilyen esetekkel az új tagállamokban, így például Csehországban is. A visszaélések miatt a tárca tájékoztatási kampányt szorgalmaz a munkaügyi tárcával és a munkaügyi központokkal közösen. Az akció részeként a legnagyobb hirdetési újságokban is felhívják majd a munkavállalók figyelmét a veszélyekre.

Mindent feladva kelnek útra

A magukat munkaközvetítőnek kiadó csalók a csábító álláshirdetéseket általában Magyarország olyan régióiban jelentetik meg, ahol nagy a munkanélküliség. Sokan nem tudnak ellenállni az ajánlatnak, és akár saját otthoni egzisztenciájukat is felszámolva, kölcsönt felvéve indulnak útnak. A Külügyminsztérium szerint a hamis álláshirdetéseket általában arról könnyű felismerni, hogy túl sok jót ígérnek. Így például a legtöbb ilyen hirdetés azt ajánlja, hogy fizetik a munkavállaló kiutazásának költségeit és kéthavonta a hazautazás árát, valamint a szállásköltséget; a kinti minimálbérnél több pénzt lehet keresni, a túlóráért pedig kiemelkedően sok pénz jár. A hirdetésekben általában azt is leírják, hogy a munkavállalónak semmilyen idegen nyelvet nem kell beszélnie - mutatott rá.

A tárca egyebek mellett azt tanácsolja a külföldre készülő munkavállalóknak, hogy kiutazás előtt ellenőrizzék a munkaközvetítőt és a munkáltatót is; minden esetben oda-vissza vegyék meg a menetjegyet; legyen elég pénz náluk a kinnmaradáshoz; a szerződést csak azután írják alá, hogy megértették az abban foglaltakat; továbbá ne fizessenek az állásközvetítőnek. Amikor ugyanis az álláskeresők, a jól hangzó ígéretek csábításának engedve megérkeznek külföldre, még a beígért munkaszerződés megkötése előtt a magukat munkaközvetítőnek kiadók jelentős pénzt kérnek tőlük a szállásért és a közvetítésért, majd a következő napon eltűnnek. A becsapott munkavállalóknak ilyenkor általában már a kint maradásra és a visszaútra sincs pénzük. Az esetek másik részében a munkakörülmények elviselhetetlenek, ezért kényszerülnek menekülni a munkavállalók.

A magyar konzulok ilyenkor megpróbálnak segíteni a bajbajutottakon, kölcsönt azonban csak a legvégső esetben adhatnak a hazajutáshoz. A diplomaták általában közreműködnek a hazaút megszervezésében, emellett felveszik a kapcsolatot a hozzátartozókkal, tanácsokat adnak a jogi kérdésekben, ügyvéd- és tolmácskeresésben.

Meg kellene kérdezni

A kölcsönbeadó és a magán-munkaközvetítő cégeket a székhelyük szerinti megyei (fővárosi) munkaügyi központ veszi nyilvántartásba. A munkaerő-közvetítő cégek után tehát az álláskereső a magyar munkaügyi központoknál érdeklődhet. A károsult, becsapott állampolgár pedig a rendőrségen eljárást kezdeményezhet.