Nekünk több pénz kellene

Jóváhagyták az Európai Unió tagországainak mezőgazdasági miniszterei kedden a baromfi és a tojás közös piaci szabályozásáról szóló uniós rendelet módosítását. Ezzel megteremtették a jogalapot ahhoz, hogy a madárinfluenza megjelenése miatt bekövetkezett baromfihús- és tojásfogyasztás-csökkenést az EU mint piaci válságot kezelje.

A luxembourgi miniszteri találkozón született döntést követően minden érintett tagországnak, így Magyarországnak is el kell készítenie azt a nemzeti akciótervet, amelynek egyes intézkedéseihez az 50 százalékos közösségi társfinanszírozást igénybe kívánja venni. Az Európai Bizottság mostani javaslata szerint a jövőben nem csak a fertőzött vagy veszélyeztetett madarak kényszervágása, illetve a fertőzött területeken elrendelt kereskedelmi tilalom okozta károkat téríthetik meg a baromfitenyésztőknek, hanem az egyes országokban drámaian - átlagosan legalább mintegy 30 százalékban - visszaesett kereslet miatt is kompenzálhatják őket.

100 százalék

A tanács ülésén számos tagország javasolt 50 százaléknál magasabb közösségi társfinanszírozást - Magyarország nem. Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter amellett érvelt, hogy a piaci intézkedések esetében a 100 százalékos EU-finanszírozás lenne a helyénvaló. Véleménye szerint az eltérő nemzeti költségvetési források adta lehetőségek miatt versenytorzuláshoz vezethet a támogatások tagországonkénti eltérő nagysága, másfelől az 50 százalékos társfinanszírozási javaslat az EU közös agrárpolitikájának renacionalizációja irányában hat, és ezt a magyar álláspont mindenképpen elkerülendőnek tartja. Persze a sűrgősség miatt Magyarország a legvégső esetben kész 100 százaléknál kevesebb EU társfinanszírozást is elfogadni.

Gráf a felhalmozott készletek magántárolásának támogatását is javasolta, állami garanciavállalással és kamattámogatással, a társadalombiztosítási járulékok állami átvállalását, a fogyasztói bizalom helyreállítását célzó kommunikációs kampány indítását, illetve a kínálat szűkítését szolgáló intézkedések bevezetését szorgalmazta. Gráf József azt is kérte, hogy az intézkedéseket visszamenőleges hatállyal vezessék be.

Több mint 13 milliárd a kár

Az immár fél éve tartó madárinfluenza-hisztéria alatt az ágazat több mint 13 milliárd forintos veszteséget könyvelhetett el - mondta az Indexnek Takács László. Ebből 5 milliárd a belföldi baromfikereslet és ár, 5,2 milliárd a baromfiexport-volumen és ár visszaesése miatt következett be. 1,8 milliárd a tenyésztési termékek exportjának meghiúsulásának, 670 millió a tojáseladás árveszteségének a következménye. A fennmaradó részt a megnövekedett költségek - raktározás, finanszírozás - tették ki.

Az igazgató szerint októberben, miután "a humán egészségügyi vezetők látványosan beoltatták magukat valamilyen, madárinfluenza elleni vakcinával", azonnal 30-40 százalékkal esett vissza a baromfihús - elsősorban a csirkehús - iránti kereslet. Januárban visszaállt a fogyasztás a szokásos szintre, de februárban, mikor megtalálták a fertőzött hattyúkat, ismét lecsökkent.

Takács szerint eddig uniós pénzeket nem lehetett a baromfiágazat támogatására fordítani. Ha az állam saját költségvetéséből akart támogatást adni, ahhoz is kellett Brüsszel engedélye. A csatlakozásunk előtti szabályok átmenetileg még 2007-ig élnek, így mégis ment állami visszatérítés a magyar baromfitermelőkhöz. Ennek összege csak akkora lehetett, mint 2003-ban vagy 2004-ben, vagyis a madárinfluenza miatti károk enyhítésére semmiféle pluszpénz nem állt rendelkezésre.

A kereslet már visszaállt, az árak nem

Már több mint egy hónapja nem találtak fertőzött madarat Magyarországon, védő-, vagy megfigyelési zóna sincs érvényben hazánkban. Húsvétra vissza is állt a normális baromfifogyasztás Magyarországon, de az árak alacsony szinten maradtak - mondta Takács. A nagykereskedelmi árak tavaly év végén 15-20 százalékkal estek, és azóta sem emelkedtek, sőt inkább tovább csökkentek. A termelés az alacsonyabb fogyasztási szinthez még nem igazodott, így a raktárakban a megszokottnál nagyobb készlet halmozódott fel.