A hatályos jogszabályok szerint a céges telefonhasználat során (ami lehet vezetékes, mobil, illetve internetalapú is) tételesen el kellene különíteni a vállalat tevékenységével összefüggő, illetve a magánéleti beszélgetéseket. Utóbbiak után pedig 54 százalékos szja-t kell fizetni, mivel természetbeni juttatásnak minősülnek. Újdonságként januártól választhatják azonban azt is a társaságok, hogy nem "szöszölnek" tételes híváslistákkal, mert az is pénzbe, no meg időbe kerül, hanem a számlaérték 20 százalékát választják adóalapul, egyfajta átalányként.
Az eddig eltelt időszak tapasztalatai szerint a nagyobb telefonforgalmat bonyolító cégek csekélyebb hányada fordít energiát a hívások részletezésére, inkább belenyugszanak az átalány szerinti fizetésbe. Azokra jellemző ez, akik korábban már fix, átalánydíjas szerződést kötöttek a telefonszolgáltatóval, ezért a hívások megbontása nem megoldható.
Rafinált módszerek
Ennél rafináltabb az a módszer, amikor a munkavállaló egy kódot kap, amit be kell pötyögnie, ha nem a cég érdekében folytat beszélgetést. A társaság pedig megállapodik a telefonszolgáltatóval, hogy az különítse el ezeket a hívásokat, és külön számlázza ki az alkalmazottaknak. Tehát lényegében egy telefonra két előfizető jut, egyik a cég, másik a dolgozója. Ekkor az előbbinek nem kell szja-t fizetnie, de az utóbbinak rendeznie kell a saját számláját.
Az igazán trükkös megoldás azonban a következő: nyilatkozatot kérnek be a munkavállalótól a privát telefonforgalmának megállapítására – és ha esetleg nem érkezik válasz, akkor azt nemleges válasznak tekintik, vagyis hogy nem volt ilyen jellegű telefonbeszélgetése a dolgozónak. Ezt, egy esetleges APEH-ellenőrzésre felkészülve, dokumentálják. Így, miután nincs kimutatható magáncélú beszélgetés, nem kell szja-t fizetnie a munkaadónak, de a munkavállalóra sem kell ráterhelni a hívások költségét.
A cégek egyébként szigorításként élik meg a telefonok utáni szja módosítását. A kormány azután határozta el a változtatást, hogy meghátrálásra kényszerült egy másik, szintén a telefon adózásához kapcsolódó ügyben.
Az EU ugyanis tiltja a levonható áfatartalom csökkentését a csatlakozást követően, márpedig ez történt Magyarországon, amikor a korábbi 70-ről 50 százalékra mérsékelték a levonható hányadot, mondván, a céges telefonálás jelentős részét a magánhasználat teszi ki. Végül korrigálták a törvényt, így most megint 70 százalék vonható le, illetve ha továbbértékesíti a cég a szolgáltatás ellenértékét (tehát kiszámlázza a munkavállalónak), akkor az egész áfát levonhatja.
Mit választottak a nagyok?
A Magyar Telekom-csoport számára a munkavállalók magáncélú hívásának tételes, önbevalláson alapuló elkülönítése – a munkavállalók nagy száma miatt, jelentős adminisztrációs terhet jelentene, ezért a tagvállalatok jellemzően a 20 százalékos magáncélú használat utáni adófizetést választották – tudta meg a cégtől a Napi Gazdaság.
Az Audi Motor Hungaria Kft.-nél – a lap információi szerint – már jó ideje az a gyakorlat, hogy a vállalat munkatársainak a munkahelyi mobiltelefonjukról indított magáncélú hívásoknál be kell ütniük egy kódot, majd pedig a hívott számot. Ezzel elhatárolják a magán- és a hivatalos telefonhívásokat. A magánforgalmat az ügyfélnek számlázza ki a mobiltelefon-szolgáltató, a munkáltató pedig részletes számla kérésével ellenőrizheti a hívások listáját.
A telefonhasználattal kapcsolatban az adóhivatal külön bevallást nem rendszeresített, ezért a telefonhasználattal kapcsolatos bevallás sem érkezett hivatalunkhoz - tájékoztatta lapot az APEH. Azt szerette volna megtudni a Napi, hogy az adóalanyok hány százaléka választotta az átalány szerinti adózást és hány a tételes elkülönítést.
Az APEH szerint az adózók a telefonhasználatra vonatkozó elszámolásukat az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti bevallásuk magánszemélyhez nem köthető szja-, illetőleg áfabevallásuk egyéb adataival együtt kell bevallaniuk. Ebből következően a telefonhasználattal kapcsolatban az adóhivatalnak részletes, elkülönített információja sem a bevallás darabszámára, sem a befizetésre vonatkozóan nincs.