Hella
16 °C
28 °C

Olyan öregek vagyunk, hogy az már sok pénzbe kerül

2007.05.21. 18:37
A lakosság elöregedése az állampolgároknak nyújtott szolgáltatásoknak és az állami szolgáltatások finanszírozásának átgondolására kényszeríti majd a kormányzatokat, állítja a Deloitte egy most elkészült tanulmányában. Az elemzés szerint az elöregedés miatt emelni kell a nyugdíjkorhatárt, modernizálni kell az adórendszert, és meg kell találni az igények és a költségek új egyensúlyát.

Négy éven belül, 2011-re a baby-boom első generációja eléri a nyugdíjkorhatárt, ami a Deloitte tanácsadócég egy új tanulmánya szerint globális szinten új időszámítás kezdetét jelenti a kormányzatok számára. Az elkövetkezendő években a „függőségi arány”, azaz egyfelől a munkaképes korúak (15-65 év), másfelől a gyermekek (0-14 év) és az idősek (65 év felett) aránya eltolódik a legtöbb fejlett országban.

Ennek számos oka van, de a tanulmány készítői a már ismert magyarázatokat, az alacsony termékenységi arányt, valamint az idősek csökkenő munkaerő-piaci részvételét emelték ki első helyen. A demográfiai változás legnagyobb vesztesei Japán, Németország, illetve az EU régi tagállamai lehetnek az elemzés szerint.

Új feladat, új finanszírozások

A lakosság elöregedésének társadalombiztosítási vagy egészségbiztosítási rendszerre gyakorolt hatásáról már sokan és sokszor vitatkoztak. Azonban kevesebben számolnak azzal a nyilvánvaló ténnyel, hogy a lakosság elöregedése az állami programok és szolgáltatások sokkal szélesebb skálájára is kihat.

„A lakosság és a munkaerő elöregedésével a kormányzatoknak meg kell vizsgálniuk, milyen hatással lesz az idősek számának emelkedése az állami szolgáltatások szerkezetére és összetételére. Foglalkozni kell azzal is, hogyan fogják ezeket a szolgáltatásokat finanszírozni, és milyen csatornákon jutnak el a szolgáltatások a lakossághoz” – állítja Oszkó Péter, a Deloitte adóosztályának vezető partnere, aki júniustól a cég elnök-vezérigazgatója lesz.

Az idős lakosság számának emelkedése ugyanis átalakítja az állami szolgáltatások összetételét. Az idősekkel foglalkozó programok iránt növekedni fog az igény, ezzel egy időben csökken az iskoláskorú gyermekek száma, ezért néhány országban kisebb lesz az érdeklődés az oktatási, ifjúsági, és gyermekjóléti szolgáltatások iránt.

Mindezek mellett ahogyan nő az idősebb lakosság száma, egyre kevesebb munkavállalónak kell az adóterheket viselnie. Mivel a fizetések és a bérjárulékok csak egy bizonyos szintig emelkedhetnek, más megoldásokat kell találni az állami szolgáltatások finanszírozására, állítják a szakértők. Mindez az elkövetkezendő évtizedekben várhatóan négy jelenség erősödéséhez vezethet.

Szigor, szigor, szigor

Elsőként azt említik, hogy szükség van az adórendszerek modernizációjára. Az államoknak úgy kell az adórendszerüket átalakítaniiuk, hogy csökkentik a függőséget a személyi jövedelemadótól. Mindez egyebek mellett az adóalap szigorúbb megállapítását jelenti. Ugyancsak szigorítás az, hogy az elemzők szerint emelni kell a nyugdíjkorhatárt, hogy ellensúlyozni lehessen a személyi jövedelemadóból és bérjárulékokból származó jövedelem csökkenését.

Az elöregedés következménye lehet az úgynevezett felhasználói díjak szerepének növekedése. Ez azt jelenti, hogy a lakosságnak esetleg felhasználói díjat kell majd fizetnie az állami szolgáltatások használatáért. Erre példa egyre több országban a vizitdíj, de más társadalmi ellátórendszerek fizetőssé tétele sem zárható ki. Mindezek mellett az idősek számának növekedése az állami-magán partnerkapcsolatok (a ppp-konstrukciók) előretörését is elősegíti.