A távhődíjemelés miatt lobbizik Demszky a kormánynál

2006.12.05. 15:16
A Főtáv (Budapesti Távhőszolgáltató Zrt.) működése is veszélybe kerülne a főváros vezetői szerint, ha ráterhelnék a panellakásokban élőkre azt a díjemelést, amelyet a kormány részleges kivonulása okozna a kompenzációs rendszerből. Éppen ezért Budapest vezetői kétlépcsős díjemelést terveznek, illetve a kormányhoz fordulnak, hogy kapjanak a nagyobb városok mintegy tízmilliárdos állami segítséget.

Budapesten, a Főpolgármesteri Hivatalban hat vidéki város és a főváros illetékesei tartottak egyeztetést arról, miként lehet bevezetni a kormányzati támogatási rendszer megváltoztatása után drasztikusan emelkedő távfűtési díjakat.

Ha egyszerre vezetnék be az új közüzemi díjszabást, a 44,6 százalékos emelés elképesztő szociális feszültséget keltene, és drasztikusan nőne a nem fizető háztartások száma - mondta el Demszky Gábor főpolgármester, Ikvai-Szabó Imre SZDSZ-frakcióvezető és Győri Péter, a fővárosi díjkompenzációs rendszer megalkotója, külső szakértő a Főpolgármesteri Hivatal háttérbeszélgetésén.

Veszélyben a távfűtők gazdálkodása

Ha növekszik a nem fizetők száma, összeomolhat a Főtáv gazdálkodása, és végeredményben az egész fővárosi önkormányzatra terhelődne rá a távfűtési hátralékok felhalmozódása. Ha fizetésképtelenné válna a Főtáv, az súlyosan érintené Városháza pénzügyi rendszerét is. Ez azonban a főváros vezetői szerint csak hipotetikus eset, egyelőre azzal számol az önkormányzat, hogy lépcsőzetesen vezetik be az emelt díjakat. A Főtáv pedig addig vagy visszafogja beruházásait, vagy hiteleket vesz fel a nehézségek áthidalására.

Közműdíjemelések 2007-ben Budapesten
A fővárosi közüzemi díjak emelkedéséről hétfőn döntött a Főpolgármesteri Kabinet. Ezek szerint az ivóvízért 9,8 százalékkal, a szemétszállításért 8,4 százalékkal, a csatornáért 9,4 százalékkal, a kéményseprésért 5,4 százalékkal, a kegyeleti szolgáltatásokért 8,1 százalékkal, a települési folyékony hulladékért 9,6 százalékkal kell majd többet fizetni. (A temetkezésnél ez csak a szolgáltatások hatóságilag megszabott áraira vonatkozik, a szabadáras díjak körülbelül 4 százalékkal emelkednek.) Ha egy lépcsőben vezetnék be a fővárosban a távfűtési emelt díjakat, januártól 44 százalékkal emelkedne a díjszabás, ami egy átlagos panellakás költségeit akár 6 ezer forinttal is drágíthatja. A főváros inkább két lépcsőt tervez, 20-25 százalékos emelésekkel a jövő év folyamán januárban és augusztusban. Előfordulhat háromlépcsős bevezetés is, akkor 2008-ig húzhatnák el a piacibb árak kivetését. Idén novemberben egyszer már 8,4 százalékkal emelkedtek a távhődíjak Budapesten.

Mint ismert, a kormány nemrégiben döntött a díjkompenzációs rendszerről, amelynek ügyintézése Győri Péter szerint rendkívül bonyolult. Ezért várhatóan sok hibás adat kerül a szisztémába, és az sem valószínű, hogy a január 1-jétől emelkedő távfűtési és gázdíjak kompenzációját már az év első hónapjában megkapnák a rászorulók. Sokkal valószínűbb, hogy egy-két hónap csúszás lesz a kompenzáció folyósításakor.

Kicsit olcsóbb, sokkal drágább

Külön probléma Győri szerint, hogy a kormány díjkompenzációs rendszere a 93 ezer forintnál nagyobb egy főre eső jövedelemmel rendelkező háztartásokra nem terjed ki. Ez azt jelenti, hogy jelentős társadalmi rétegek - különböző becslések szerint a panellakásokban élők 18, esetleg 20-25 vagy akár 30 százaléka - is bekerülhetnek ebbe a kategóriába.

Ez azt jelenti, hogy számukra 44,6 százalékos lesz a díjemelés, miközben a legszegényebb háztartásoknak - a panellakásokban élők 31 százalékának - kevesebbet kell fizetniük jövőre. Mindez azt is eredményezheti, hogy sok háztartás fizetésképtelenné válik, és őket később nehezen lehet majd "visszahozni" a rendszerbe.

A panellakók felének nem csökken, de nem is emelkedik drasztikusan a díja jövőre, ők a 0 és a 44 százalék között, valahol félúton érzékelik majd a drágulást.

Nyáry Krisztián, a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatója a tanácskozáson elmondta, miskolci tapasztalatok azt mutatták, hogy amikor négy helyett hat hetet számláztak ki egy alkalommal a fogyasztóknak, vagyis ötven százalékkal nagyobb összeget a szokásosnál, a háztartások 30 százaléka nem fizetett.

Nem szabad egyszerre ráterhelni

Éppen ezért a 44,6 százalékos díjemelést a főváros vezetői szerint nem szabad egy ütemben bevezetni, mert az megroppantaná a háztartások, áttételesen pedig a távfűtők és az önkormányzatok gazdálkodását is.

A főváros a megyei jogú városokkal együtt ezért a kormánynál próbál lobbizni azért, hogy tízmilliárd forintot adjon vissza az ország különböző távhőszolgáltató vállalatainak, hogy azoknak ne kelljen egy lépcsőben bevezetniük az emelt díjakat.

A kormány korábban egy 200 milliárdba kerülő kompenzációs rendszert tartott fenn. Ezt csökkentenék most 100 milliárdra. A 200 milliárdból a távfűtők országosan 50 milliárdot kaptak, értelemszerűen az új rendszerben viszont csak 25 maradna nekik. Ezt a 25 milliárdot szeretné a főváros most tízmilliárddal kiegészíttetni. Így Budapestnek plusz 3,5 milliárd jutna. (A Főtáv egyébként 14 milliárdos állami támogatást kapott eddig.)

A pénzügyminiszternél lobbizik Demszky

Az ügyben Demszky Gábor megkeresi Veres János pénzügyminisztert és Kiss Péter szociális ügyekkel foglalkozó tárcavezetőt - mondta a főpolgármester, aki a héten akar tárgyalni az érintettekkel, még a jövő évi költségvetés végszavazása előtt.

Mindeközben az SZDSZ ügyvivői testületét is győzködi Demszky, hogy álljanak Budapest mellé ebben a kérdésben. Ikvai-Szabó Imre pedig arról számolt be, hogy a fővárosi szocialisták is támogatják a Főpolgármesteri Hivatal kezdeményezését, szocialista küldött is részt vett például a megyei jogú városokkal való tárgyaláson, ahol Miskolc, Szeged és Dunaújváros képviselői is megjelentek egyebek mellett. (A keddi városházi sajtóbeszélgetésen részt vettek Hagyó Miklós MSZP-s fővárosi képviselő - aki a városüzemeltetési főpolgármester-helyettesi posztra esélyes - munkatársai is, de nem szóltak hozzá az elhangzottakhoz.)

Debrecenben is készülnek

A fővárosi önkormányzat illetékesei szerint érdekes módszert választott nemrégiben Debrecen: ott egyszerre ráterhelik a panellakásokban élőkre a kormányzat által gerjesztett drágulást. Debrecenben ezt állítólag politikai okok indokolják, hiszen az ellenzéki vezetésű város azzal magyarázhatja lépését: mindezt a kormány döntése miatt kellett megtenniük.

Az Index Debrecenből mindennek az ellenkezőjét tudta meg: ott ugyanis azt tervezik, hogy a távhődíj elszámolásában speciális módszert alkalmaznak majd, és nem egyszerre terhelik rá a fogyasztókra a januári megugró kiadásokat. Februártól már ott is számolnak a kormányzati kompenzációval.

Egy szakértő felhívta arra is a figyelmet, hogy ha százalékos arányban fejezik ki a mostani távhődíjemeléseket, akkor durva eltérések lehetnek, hiszen az állami támogatás megvonása egy fix összeggel érinti a cégeket, illetve a fogyasztókat. Ez a fix összeg egy relatíve olcsóbb városban, Debrecenben a fővárosinál nagyobb, 54 százalékos emelkedést indukál majd. Debrecenben hatékonyabb ugyanis a távhőszolgáltatás, eddig kevesebbet kellett érte fizetni, és így viszonylag nagynak számít a központi támogatás elvonása.

Más-más arány

Azt is megtudtuk, hogy Budapesten, Nyíregyházán, Miskolcon a debreceninél kisebb emelés lesz relatíve, hiszen ezeken a településeken eleve drágább a szolgáltatás, amihez fix összegű pluszteher járul januártól. Győrben és Szombathelyen viszont még a debreceninél is nagyobb százalékos emelkedés várható, hiszen ott a hajdúsági városnál is hatékonyabbak a távfűtők. Egyébként az egész országban éppen ugyannyival fognak hosszabb távon emelkedni a díjak pénzben számítva, hiszen a kormány mindenünnen ugyanazt a fix összeget vonja el. Budapesten egyébként egy átlagos panellakásban körülbelül hatezer forintos távhődíjemelést indukál az állami kompenzáció teljes elvonása.

A gázszolgáltatók is aggódnak

Egyes gázszolgáltatóktól megtudtuk, nemcsak a fővárosi politikusok aggódnak amiatt, hogy a lakosságra hirtelen terhelődnek rá az emelt díjak. Mint ismeretes, idén augusztusban 27-30 százalékkal emelkedtek már a gázárak, ezt szeptember követte egy további 5 százalékos drágulás az áfa 15-ről 20 százalékra emelése miatt, most januártól viszont a gázárak esetén is megszűnik a lakossági kompenzáció. Ez bizonyos esetekben elérheti a 70 százalékos drágulást is - aki nem kap ezentúl állami támogatást, ennyivel fizet majd többet a gázért. Az átlagos fogyasztók azonban rendszerint kapnak kompenzációt, így átlagosan ennél jóval kisebb lesz a drágulás számukra. Más kérdés, a gázszolgáltatók is hangsúlyozták - név nélkül -, hogy szerintük is csúszik majd a kormányzati kompenzációs rendszer bevezetése, így egy-két hónapig akár a teljes díjat kell majd a fogyasztókra ráterhelniük. Mindez feltételezhetően a nem fizetők arányának növekedését eredményezheti a gázszolgáltatóknál is, amit e cégeknek nyilvánvalóan valamilyen módon át kell hidalniuk.