Dugjon kártyát mindenbe!

Az elektromos pénz tulajdonképpen a májusi uniós csatlakozásunknak köszönheti létét. Az átvett uniós irányelv szabályozza ugyanis az újfajta fizetőeszköz használatát. Bár aki akart, megfelelő törzstőkével már eddig is készíthetett volna e-pénzt, a "szokásos" kétmilliárd forinttal szemben az új törvény szerint már háromszázmillió forint tőkével alapítható kibocsátó szakosított hitelintézet.

Na de mi ez?

A szolgáltatás lényegében már eddig is működött, csak olyan kevés helyen lehetett használni, hogy nem lehetett pénznek nevezni a kártyákat. Évek óta forgalomban vannak a telefonkártyákat, és vannak olyan elvetemültek, akik pénz helyett plasztiklappal fizetnek a megfelelő benzinkutaknál. Ám - mint azt Szabó Gabriella, a Pénzügyminisztérium illetékese elmondta - ezek a kártyák csak egy dologra voltak jók, míg a most megjelenő új termék sokoldalúságát gyakorlatilag csak a bankok és szolgáltatók között létrejött szerződések száma határozza meg.

Könnyen elképzelhető tehát, hogy a kártyák alkalmasak lesznek telefonálásra, fizetésre a benzinkútnál és a boltban, üdítő-, cigaretta- vagy óvszer-automatáknál, parkolóóránál és még számtalan helyen. Bár ezen szolgáltatások jó része bankkártyákkal eddig is megoldható volt, az e-pénz azonban különbözik a hagyományos lapoktól, hiszen az elérhető pénzösszeg valóban a kártyán van, és nem a bankban tárolják.

Ha valaki ilyen kártyát szeretne, elvileg csak bemegy egy pénzintézetbe, és megkéri a pénztárost, hogy az tegyen rá mondjuk 12714 forintot. Ezután a fizetésnél már nincsen szükség a bank visszaigazolására, következésképpen gyorsabban jutunk kólához. A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint csak a bankokon múlik, hogy mekkora felső határt szabnak a kártyákon elhelyezhető összegnek.

Kockázatok és mellékhatások

Jó hír, hogy nem kell megjegyezni, sem a pénztárca valamely rejtett sarkába dugni a négyjegyű pin-kódot, rossz hír, hogy azért, mert nincsen. Ezért aztán ha valaki ellopja az e-pénzt, utána szabadon garázdálkodhat vele mindenféle megkötés nélkül, persze ez még a pénzintézetek döntésétől függően változhat. Szabó Gabriella, a minisztérium osztályvezetője mindenesetre a kisebb összegű fizetésekben látja a kártya jövőjét.

Bár meglehetősen nagy a bankok szabadsága abban, hogy mire engedik használni az elektromos pénzt, bizonyos szabályok azért őket is kötik. Így például nem adhatnak kamatot (vagy vehetnek el, ha hitelről beszélünk) a kártyán elhelyezett pénzre, illetve - amennyiben a rendelkezésre álló összeg ötszáz forint felett van - kötelesek visszaváltani a lapot az átadástól számított öt éven belül.

Felhívtuk a vezető hazai pénzintézeteket is, és arról érdeklődtünk, mikor tervezik bevezetni az új szolgáltatást. A bankok már sokkal kevésbé lelkesek, mint a törvényalkotók. Bár a K&H már forgalmazza az elektromos pénz alapjául szolgáló chippel felszerelt bankkártyákat, annak extra szolgáltatásait egyelőre nem kívánják kihasználni. A törvényi szabályozás megszületését jó hírnek tartják, ám a várható jelentős informatikai beruházások miatt úgy látják, még éveknek kell eltelni az e-pénz elterjedéséig.

Nem túl lelkesek

Az OTP kártyaüzleti főosztályvezetője szerint leghamarabb jövőre kerülhet napirendre náluk az e-pénz bevezetése. Mint azt Horváth Balázs elmondta, a chipekkel már ez év második felétől ellátják bankkártyáikat, ám amíg nem teremtik meg a technikai hátteret, addig nincs értelme piacra dobni az e-pénzt. Nyugat-európában, különösképp Belgiumban már működik a rendszer, nagyjából ötvenezer forintos kerettel, ám ha a szolgáltatást be is vezetik a hazai piacon, akkor is, legfeljebb pár ezer forintos limitet terveznek.

A Raiffeisen bankkártya főosztály vezetője úgy látja, nem életszerű Magyarországon az új szolgáltatás bevezetése. Braun Csaba szerint a bevezetés költségei túlságosan magasak lennének, arról nem is beszélve, hogy nem látható, miből térülne meg az üzlet. Egy példát említve: ha a későbbiekben például újságot vásárolnánk az elektromos pénzzel, akkor a hírlapárus az eddigi pár forintos borravaló helyett még jutalékot lenne kénytelen fizetni a banknak a tranzakcióért. A főosztályvezető szerint vélhetően két nap alatt megmagyarázhatatlan módon elromlanának a kihelyezett terminálok. A Postabanknál egyelőre nem is foglalkoznak a kérdéssel.