Némi következetlenséggel szélesítette a diákhitelre jogosultak körét az ezen a héten hatályba lépett új kormányrendelet. A jogszabály ugyanis az eddigi 35-ről 40 évre emelte az igénylésre jogosultak korhatárát, ugyanakkor továbbra is benne maradt az a kötelezettség, hogy a hitel törlesztését legkésőbb negyvenévesen el kell kezdeni.
Ez azt jelenti, hogy azok a negyvenévesek, akik most ősszel diákhitelt igényelnek, a szeptember-december közötti időszakra kapott kölcsön után már jövő évtől fizethetik a törlesztést. A hitel egy része - az idei minimálbér 6 százalékának megfelelő összeg, vagyis havi 3750 forint - tehát a következő félévtől már az első törlesztésekre mehet el.
Három hónap haladék
Igaz, a törlesztés feltételei annyiban kedvezőbbé váltak, hogy míg eddig a diploma megszerzését követően azonnal el kellett kezdeni a törlesztést, a frissen végzettek most három hónapnyi haladékot kapnak. A jogszabály értelmében ugyanis a törlesztést csak a csak a hallgatói jogviszony megszűnését követő negyedik hónap első napjától kell elkezdeni; ezt az indokolja, hogy a friss diplomások nagy része általában nem azonnal helyezkedik el.
A szabályváltoztatás módosította a felvehető összeg felső határát is. A költségtérítéses képzésben részt ugyanis akár havi 40 ezer forintnyi kölcsönt is kaphatnak (a hitel összege emellett továbbra is lehet 15, 21, 25 és 30 ezer forint).
Most már tíz félévre szól
Az új rendelet értelmében a diákhitelt ezentúl egységesen 10 félévig lehet felvenni, hacsak ennél nem hosszabb a képzési idő. Ez azt jelenti, hogy sokak számára további félévekre nyílhat meg a hitel felvételének lehetősége (eddig ugyanis a hitel felvételekor nyilatkozni kellett, hány éves a képzés, és a nyilatkozatban szereplő időn túl nem járt a kölcsön). A Diákhitel Központ szerint várhatóan sokan lesznek olyanok, akik több képzésre is el tudják osztani az így rendelkezésükre álló jogosultsági időt.
A diákhitelre a magyar állampolgárok mellett bizonyos feltételekkel Magyarországon tanuló külföldi állampolgárok is jogosultak lesznek. A külföldön tanuló magyar állampolgárok akkor kaphatnak ilyen kölcsönt, ha EGT-tagországok (a 25 uniós tagállam, továbbá Svájc, Norvégia, Izland és Liechtenstein) valamely akkreditált felsőoktatási intézményébe iratkoztak be.