Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Magyar cikkek
Világjelenség, hogy az állások 60 százaléka ismeretség útján kerül betöltésre, 30 százalékuk hirdetés útján, és csak 10 százalékuk közvetítő cégek révén - mondja Hadi László, a Job Személyzeti Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója. Aki bölcsészként mégis közvetítő céghez fordul, készüljön fel arra, hogy nehéz dolga lesz.
Szakirányú végzettség nélkül a cégek csak adminisztratív jellegű pozíciókat tudnak nekik kínálni. Hadi László szerint a hozzájuk forduló friss diplomás bölcsészek rendszerint pályaelhagyók, akik főként az üzleti szférában keresnek állást.
Átképzés puha közgazdásznak
„A bölcsész végzettségűek számára asszisztensi, operátori, ügyfélszolgálati, banki ügyintézői állásokat tudunk ajánlani. De ha valaki ambiciózus és házon belül kerül, mondjuk egy bankba, akkor könnyen átképezheti magát egy puhább közgazdasági vonalra. Lehet belőle marketinges, vagy humánerőforrás-szakember" - mondja a cégvezető.
A szakember szerint azáltal, hogy a tömeges felsőoktatás miatt a diploma leértékelődött, a középfokú végzettséget igénylő állásokhoz is egyetemi diplomát kérnek a cégek. „Ehhez sajnos hozzá kell szokni. Régen minden álláshoz érettségi kellett, ma már a diploma a feltétel".
Az egyetemi képzés jelenleg nem veszi figyelembe a munkaadói szervezetek igényeit. A társadalomtudományi szakokon a képzés oly általános, hogy a munkaadók be sem tudják határolni azt.
Hegymegi Orsolya, a Grafton Recruitment HR-tanácsadója szerint a bölcsészeken belül gyakorlatilag nincsenek olyan szakok, amelyek előnyben lennének a többihez képest a munkaerőpiacon. „Bár egy pszichológus látszólag nagyobb eséllyel mehet HR-esnek, mint egy könyvtáros, ha nincs rátermettsége, nyelvtudása, kapcsolatai, alig van esélye elhelyezkedni".
Túljelentkezés, alacsony fluktuáció, tömegképzés
A közszférában való elhelyezkedést mindenhol megnehezíti a túljelentkezés. A minisztériumoknál, önkormányzatoknál állandóan adnak be önéletrajzokat, így semmiféle úton nem kellene meghirdetni az állásokat, mert hatalmas kínálatból tudnának választani.
A munkáért jelentkezők esélyeit tovább rontja - és a túljelentkezést némiképp magyarázza - a szociális és az állami szférában tapasztalható igen alacsony fluktuáció. Az új munkaerő felvétele helyett pedig sokszor belső átcsoportosítás révén történik meg a toborzás.
A Kurt Lewin Alapítvány és az ELTE Társadalmi Kapcsolatok Intézete által készített felmérés szerint az akadémiai kutatóintézetek a forráshiány miatti alacsony munkaerő-kereslet - és más tudományszervezési és irányítási problémák - miatt nem jelennek meg potenciális munkaadóként.
A forráshiány és a feltöltött tanári gárda miatt a felsőoktatási intézmények is csak korlátozottan, elsősorban óraadóként tudják alkalmazni a munkáért jelentkezőket. A közoktatásban a társadalomtudományi végzettségűek iránti kereslet elhanyagolható.
Előnyben a kötőjeles szociológus
A Kurt Lewin Alapítvány tanulmánya szerint az egyetemi képzésnek nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie a gyakorlati tapasztalatszerzés fontosságára. De szükség van a munkaerőpiaccal kialakított szorosabb kapcsolat és intézményesített együttműködésre is. A tanulmány szerint a specializáció, a nyelvtudás növelheti az esélyét az elhelyezkedésnek.
A szakirányú képzésben részt vett, ezáltal valamilyen speciális területen otthonosan mozgó munkavállaló nagyobb eséllyel indulhat az álláskeresési versenyben. A „kötőjeles szociológus" általában előnyben van a munkaerő-felvétel során: a médiaszociológus például egyértelmű hívókód a média területén tevékenykedő szervezetek számára.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
