Koronavírus adatok

2022. jan. 14.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Antal, Antónia
-1 °C
6 °C

Újabb megszorítást vár, vagy felmondja a szerződést az IMF

2009.01.12. 18:45
Alig kezdődött el a 2009-es év, máris megérkezett az első rossz hír a költségvetési folyamatokról. 200 milliárd forint bevétel elmaradása várható, ezt nem tudja ellensúlyozni a büdzsé tartalékából a kormány, és ezt az IMF rossz szemmel nézi. Újabb megszorítás az ára, hogy ne dőljön be a forint és az ország – pedig csak arról van szó, hogy a Valutaalap rá akarja szorítani a kormányt ígéretének betartására.

Bajban van a költségvetés, már most látszik, hogy 200 milliárd forint bevétel hiányozhat a tervezetthez képest, részben a felülkalkulált infláció, részben amiatt, hogy a kormány kompenzálta a 13. havi fizetésüktől megfosztott állami dolgozókat. Utóbbi miatt lehet különösen igaz, hogy az IMF elégedetlen velünk. És ez áll annak a hátterében a lapunknak nevük elhallgatását kérve nyilatkozó elemzők egybehangzó véleménye szerint, hogy miért látogat kedden Magyarországra az IMF vezére. Dominique Strauss-Kahn Gyurcsány Ferenc kormányfővel, Veres János pénzügyminiszterrel, Simor András jegybankelnökkel, Orbán Viktor Fidesz-elnökkel és parlamenti képviselőkkel tárgyal, közölte az IMF.

Meg van kötve a kezünk

A költségvetési törvényben előirányzotthoz képest elmaradó bevételek miatt az a veszély fenyeget, hogy a hiány nemhogy nem csökkenne a 2008-as, egyelőre még nem ismert adathoz képest, hanem vállalásunkkal szemben még emelkedhet is. Látja ezt a Nemzetközi Valutaalap, és azért jön hazánkba a nemzetközi szervezet első embere, hogy megossza kételyeit a magyar kormánnyal, a vezető gazdaságpolitikusokkal, a legnagyobb ellenzéki párt vezérével. A helyzet komolyságát jelzi, hogy az IMF negyedévente monitorozza a fiskális folyamatokat, és az esedékes vizsgálat februárban lesz, de az intézmény vezérigazgatója már most Magyarországra jön.

Mivel a Valutaalap veszélyben látja a hazánknak nyújtott pénzügyi segítség feltételeinek teljesítését, ezért a lapunk által megkérdezett elemzők szerint a holnapi konzultáción Strauss-Kahn válaszút elé állítja a kabinetet. A kormány vagy pótlólagos intézkedésekkel semlegesíti a 200 milliárdos bevételkiesést, és ragaszkodik az ígért, a GDP 2,6 százalékára csökkenő deficithez, vagy az IMF felmondja a pénzügyi mentőövet jelentő szerződést, és nem férünk hozzá a hitelkeret fennmaradt, tízmilliárd dolláros részéhez.

Kormányzati körökből származó információinkkal megegyezően az elemzők is úgy gondolják, hogy a kormány is tudatában van a komoly bevételelmaradás és hiányelfutás veszélyének. Az elemzők szinte egyöntetűen úgy gondolják, hogy a kabinet nem tehet mást, engedelmeskedik az IMF-nek, és egyelőre nem ismert intézkedéseket vet be a bevételelmaradás ellensúlyozására. Az IMF-pénz nélkül nem tudjuk törleszteni az államadósság esedékes részleteit, enélkül a forrás nélkül bedőlnénk, ezért meg van kötve a kormány keze, amit a Valutaalap felé vállalt, azt tartania kell, indokolt az egyik elemző. Az intézkedésekkel kapcsolatban felmerülő egyik lehetőség a fogyasztási adók, az áfa vagy a jövedéki adó emelése, az ebből származó pluszbevétel (a megemelt szint fenttartása esetén) később a munkát terhelő adók és járulékok csökkentésére is módot adhatna.

Emlékeztetőül: október végén született meg a megállapodás az IMF-fel, az EU-val és a Világbankkal, 25 milliárd dollárt kapunk tőlük, 2010 márciusáig hívhatjuk le a részleteket, az IMF ebből 15 milliárd dollárnyi hitelkeretet biztosít Magyarországnak, amiből 6,7 milliárd dollárt már le is hívtunk. A Valutaalap az államháztartási deficit és így a finanszírozási igény mérséklését kérte, a folyamatokat negyedévente vizsgálják.

Az a fránya infláció, meg gazdasági visszaesés

Az inflációs vita

A 4,5 százalékos tervezett inflációt már októberben-novemberben is erősen túlzónak tartották az elemzők. Számítások szerint még a 300 forint/euró árfolyamnál sem érte volna el a fogyasztói árindex ezt a szintet.

Információink szerint a Pénzügyminisztérium a jegybankra mutogat a most már láthatóan jelentősen túlbecsült infláció miatt, mondván, az MNB szakértői is ott voltak azokon az egyeztetéseken az IMF-fel és a kormánnyal, amelyeken szóba került ez a szám, de nem jelezték, hogy alaptalanul magas lenne az inflációs előrejelzés.

Két tényezőre vezethető vissza a tekintélyes, 200 milliárdosra taksált bevételelmaradás. Az infláció érdemben kisebb lehet a költségvetési tervezéskor kalkulált 4,5 százalékos árindexnél, a mostani prognózisok szerint 2-3 százalék közötti drágulás következhet be idén. Ez a tervezettnél alacsonyabb áfabevételekben csapódik le. A gazdasági visszaesés viszont erőteljesebb lehet a költségvetés készítésekor gondoltnál, az akkor várt 1 százalékkal szemben a piac most már 2-3 százalékos GDP-csökkenésre számít. Ez a társasági adótól kezdve az áfán keresztül a különadóig számos nagy adónemben is bevételkiesést eredményez.

Elemzők azt valószínűsítik, hogy az IMF nem is elsősorban a jelentős bevételkiesés miatt aggódik, azt még lehetne kezelni pótlólagos intézkedésekkel, ha lenne elegendő nagyságú tartalék a büdzsében. Az IMF főként azért dorgálhat meg minket, mert hiába terveztek nem elhanyagolható nagyságú, közel 250 milliárd forintos tartalékot a költségvetésbe, azt még a 2009-es költségvetés elfogadása előtt lényegében lefelezte a kormány.

Szemtelen volt a kormány

Év végi nagy pénzköltés

A takarékoskodás, a külső sebezhetőség jelszavával szöges ellentétben a kormány az év végén több intézkedést is hozott. A közszféra elvett 13. havi bérének részleges visszaadásán túl két kormánydöntéssel felszabadított 80 milliárd forintnyi 2008-as tartalékot, így azt a minisztériumok decemberben nyugodt szívvel elkölthették. Emellett a MÁV Cargo eladásából származó 102,5 milliárd forintos bevételt a MÁV-nál hagyták, illetve ezzel párhuzamosan egy 47 milliárdos apanázst juttattak a vállalatnak, ami szintén megdobta a 2008-as hiányt.

Ezeket azért lépte meg a kabinet tavaly, hogy az idei költségvetést tehermentesítse, és a mozgásterébe belefértek: kalkulációk szerint a deficit belül maradhatott a legutóbbi, többször levitt célon, a GDP 3,4 százalékán. Igaz, a pluszköltések nélkül elemzői számítások szerint szinte biztosan cspnt nélkül a maastrichti hiánykritérium, 3 százalék alá kúszott volna tavaly a deficit.

A kabinet még az IMF-fel való megállapodás aláírásakor hangsúlyozta, hogy az egyik fő takarékossági lépés a közszféra 13. havi bérének elvétele. A szerződés megkötése után pár héttel - amikor a közszféra sztrájkkal fenyegetőzött - azonban már azt jelentették be kormányzati tisztviselők, hogy ugyan 13. havi bér a közszférában nem lesz 2009-ben, de az elvett pénz döntő részét más formában megkapják a közszolgák, így lényegében mégis pluszpénzhez jutnak a közalkalmazottak, köztisztviselők, ügyészek. "Ez arcátlan lépés volt a kormánytól, és vélhetően nem tetszik az IMF-nek, hogy így járt el" – fogalmazott az egyik elemző. Az ilyen megkerülő lépésekkel gyakorlatilag fájdalmas intézkedések, a korábbi gazdaságpolitikai gyakorlat új pályára állítása nélkül jutottunk több milliárd dollárhoz az IMF-től, és ez példátlan a nemzetközi szervezet múltbeli mentőakcióit nézve, mutatott rá kollégája.

A 13. havi bér elvétele - munkáltatói járulékokat is beleértve - 210-220 milliárd forintnyi kiadáscsökkentést jelentett volna, de azzal, hogy részben kompenzálják a 720 ezer közszolgát, már csak 70-80 milliárd forintnyi kiadást takarít meg az államháztartás. (A költségvetési egyenlegben sokkal kisebb a hatás, hiszen a plusz havi fizetésből személyi jövedelemadót és járulékokat kell fizetni; az első intézkedés durván 70 milliárddal faragta volna a hiányt, a részleges kompenzációval ez 20 milliárdra olvad.) A közszolgák 140 milliárd forintos kiengesztelését pedig a vészhelyzetre eltett 250 milliárdos tartalékból biztosítja a kormány. Így mindössze 110 milliárd forint marad a pufferben, ami nem elegendő a 200 milliárdos bevételkiesés ellensúlyozására.

A forintgyengülés vagy begyorsul, vagy stabilizálódik az árfolyam

A pénzpiacon már a múlt héten terjedt a pletyka, hogy gond lehet velünk, és az IMF nem fogja ezt szó nélkül hagyni. Az elemzők szerint ez szerepet játszhatott abban, hogy a forint néhány nap alatt 15 egységnyit gyengült az euróval szemben. Ma a forint késő délután már majdnem megcsípte a 282-es szintet, ami két és fél hónapos mélypont, és alig négy egységnyire van az október végi negatív rekordtól.

Abban azonban megoszlik az elemzők véleménye, hogy milyen hatást vált ki, ha holnap hivatalosan is megerősíti az IMF, hogy elégedetlen a magyar teljesítménnyel, és többet vár a kormánytól a pénzügyi segítségért cserébe vállaltak teljesítésében. Van, aki a mostani helyzetet az októberi-novemberihez hasonlítja: a forint gyengülése lassan indul, aztán akár napok, hetek latt begyorsulhat, és hazánk nincs jobb állapotban, mint tavaly ősszel volt. Egy másik elemző szerint az a bejelentés, hogy az IMF további intézkedéseket lát szükségesnek, hogy tovább folytatódjon a hitel folyósítása, még jól is jöhet a forintnak: ugyan az azonnali reakciók hatására gyengülhet, de végeredményként megállhat a leértékelődés. A piacon hivatalos közlés híján bizonytalanság uralkodik, ami táplálja a gyengülésre játszó várakozásokat, de mivel a kormánynak lényegében nincs más választása, minthogy érdemi ellenintézkedéseket hozzon, ez megnyugtatja a befektetőket.



  • Vennék
  • Hírek