Nem lesz drasztikus távhődíjemelés

2006.12.06. 18:45
Eredményesen lobbizott Demszky Gábor a kormánynál, és sikerült olyan megoldást találnia a főpolgármesternek, a pénzügyminiszternek és a szociális tárca irányítójának, amivel elkerülhető lesz a drasztikus távhődíjemelés Budapesten. Jövőre így két lépcsőben vezetik be az áremelést, és nem rögtön a téli fűtési szezon kellős közepén növelik másfélszeresére a díjakat.

Lapunk értesülései szerint Demszky Gábor szerdán három miniszterrel - Kóka János gazdasági, Veres János pénzügyi és Kiss Péter szociális tárcavezetővel - tárgyalt a drasztikus távhődíjemelések elkerülése érdekében.

25-25 százalékos drágulás lesz, két ütemben?

Úgy tudjuk, a főpolgármester sikerrel járt, kormányzati oldalon megértették, hogy hiba lenne egyszerre ráterhelni a panelekben lakókra a gázárkompenzáció kiesését. Éppen ezért jövőre a fővárosban például biztosabn elkerülhető lesz az egyszeri 44,6 százalékos emelés ehelyett valószínűleg kétlépcsős drágulás lesz, aminek a mértéke Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes korábbi becslése szerint 25-25 százalékos lehet januárban és augusztusban.

Demszky is megerősítette a 44,6 százalékos díjemelés elkerülését

A januári 45 százalékos helyett jövőre két ütemben emelik a távhő árát Budapesten, hogy mérsékeljék a fogyasztókra zúduló terheket - nyilatkozta Demszky Gábor főpolgármester az MTI-nek szerdán. Csütörtökön tárgyal a főváros vezetése arról, hogy januárban, illetve év közben milyen mértékben emelkedjen a távhő ára - tette hozzá.

Azért, hogy minél több rászorulóhoz eljuttathassák a kompenzációs támogatást, a társasházi közös képviselők bevonásával is segítséget kívánnak nyújtani az érintetteknek a bonyolult adatkérő lap kitöltéséhez - mondta Demszky. Cél az, hogy az államkincstárhoz december végéig beérkezzenek a támogatási kérelmek. Ez ügyben a fővárosi önkormányzat nevében a főpolgármester felveszi a kapcsolatot a kerületekkel is, hogy gyorsítsák a kompenzációs igények továbbíthatóságát.

Nem kap plusztámogatást a Főtáv, de az állam segít

Demszky Gábor elmondta azt is, hogy a pénzügyi kormányzat plusz forrást nem tud biztosítani a kompenzációhoz, amire országosan 25 milliárd forintot szán jövőre az állam. Arra azonban ígéretet kapott a pénzügyminisztertől, hogy a Főtáv Zrt. kap annyi támogatást az év első hónapjaiban az államtól, hogy ne legyenek likviditási gondjai. A távhő áremeléssel összefüggő részletekről csütörtökön tárgyal a főváros vezetése, s jövő héten dönt erről a Fővárosi Közgyűlés - jegyezte meg a főpolgármester.

Az Index kedden már beszámolt arról, hogy a főpolgármester azt kérte a kormánytól legyen tekintettel a szociális és a gazdálkodási szempontokra, és a kabinet tegyen meg mindent azért, hogy ne egyszerre kelljen ráterhelni a lakosságra a 44,6 százalékos távhődíjemelést Budapesten és a hasonló nagyságrendű drágulást a nagyvárosokban. Demszky 10 milliárd forintos plusztámogatást kért az államtól, amelyből 3,5 milliárd jutna a fővárosnak.

Mindenütt ugyanannyival drágul a távfűtés

A távhődíjak elvileg mindenütt azonos összeggel - egy átlagos lakásban havonta körülbelül hatezer forinttal - emelkednének január elsejétől, mert mindenhol ugyanakkora összeget von el a kormány. Az állam ugyanis félig kivonul az energiaár támogatásából, minthogy a költségvetés jövőre nem kétszáz-, hanem csak százmilliárd forintot költ a gázárak kompenzációjára.

Az egyes városokban azonban különböző volt eddig is a távhődíj, így százalékosan igen változó a várható díjemelés nagysága, Szegeden például 55 százalékos a drágulás, mert ott eddig olcsóbb volt a távfűtés. Budapesten, ahol viszont amúgy drágább már most a távfűtés, csak 45 százalék körüli emelés várható.

Fizetésképtelenségi láncereakció?

Minthogy vidéki példákon korábban már látszott, hogy a távfűtött lakásokban élők rosszabb szociális helyzetben vannak az átlagnépességnél, ők nem bírják a drasztikus díjemeléseket egyszerre kifizetni. Ez láncreakciókat indíthat el a főpolgármester szerint: előbb a háztartások válnának fizetésképtelenné, de nem sokkal később a távfűtő cégek gazdálkodása is összeomlana a likviditási hiány, vagyis a lakossági befizetések elmaradása miatt.

A távhőszolgáltatók esetleges csődje a tulajdonos önkormányzatokra dőlne rá, és ha az önkormányzatok gazdálkodása összeomlik - ezt a sort már csak az Index folytatja -, akkor minden teher az államra hull vissza.

A szociális tárcának 650 milliója már van a támogatásokra

Érdekes egyébként, hogy a parlamentben a költségvetési keretszámok elfogadásakor, már a hét elején megszavazták a honatyák, hogy 200 millió forinttal többet kapjon a szociális tárca a távfűtési támogatásokra. Így Kiss Péter már szerdán is 650 milliós támogatási kerettel számolhatott, ezzel egyébként a gazdasági tárcánál folyó energiapiaci liberalizációtól vonták el a forrásokat, erre a célra az eredetileg tervezett 250 millió helyett csak ötvenmillió maradt - ahogyan erről a Magyar Hírlap szerdán beszámolt.