Vendel
7 °C
19 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Járjon jobban devizahitellel!

2007.02.23. 16:30
Az állam és a lakáshitelt törlesztők terhei is csökkenhetnének, ha a 2000-es évek elején felvett, állami támogatású hiteleket devizásra váltanák – hangzott el a Lakásvásárt megnyitó kerekasztal-beszélgetésen. A szakemberek egyetértettek abban, hogy hiba volt eladni a bérlakásokat, és folytatni kell a panelek felújítását, amire uniós támogatás is juthat.

A mai támogatott lakáshitelek kiválthatók olyan devizahitellel, amellyel jobban jár a hitel felvevője és az állam is – mondta a Lakásvásárt kísérő kerekasztal-beszélgetésen Hegedűs Éva, a BG Hitel és Lízing vezérigazgatója. Hozzátette: a konstrukciót a piac minden szereplőjének el kell fogadnia.

A bérlakások eladása hiba volt

A Lakásvásár kísérő rendezvényén egy asztalhoz ültették a szervezők az elmúlt 20 év lakáspolitikusait. Az egyik sarkalatos kérdés a bérlakások ügye volt. Abban mindannyian egyetértettek, hogy a bérlakások eladása politikai hiba volt, bár – mint Csabai Lászlóné, a Medgyessy-kormány volt lakásügyi kormánybiztosa elmondta – az önkormányzatokat nem csak a törvényi lehetőség, hanem saját pénztelenségük is az eladásra kényszerítette.

Somogyi László, az 1988-ban megszüntetett építési tárca utolsó minisztere szerint a bérlakások problémáját le kell szűkíteni a szociális bérlakások körére. Csabainé emlékeztetett arra, hogy javaslatot készített a bérlakások témájában, azonban nem tudta elfogadtatni azt egy pénzügyminiszterrel sem. Javaslata szerint a lakbér áfája csökkenjen 5 százalékra, viszont csak az kaphasson lakbértámogatást, aki szerződést köt a bérbe adóval. A konklúzió az volt, hogy az állam ne a szociális bérlakásépítést támogassa, hanem az arra rászorulóknak a lakbérhez adjon támogatást.

Kisebb állam, több deviza

A másik probléma a jövő lakáspolitikája volt. Horváth Csaba, az MSZP lakáspolitikusa, a parlamenti gazdasági bizottság lakásügyi albizottságának elnöke az állami szerepvállalás csökkenését jónak tartotta abból a szempontból, hogy az állami beavatkozás nem torzítja a piacot. Viszont a nálunk gazdagabb országok is adnak támogatásokat, amivel stimulálják a piacot.

Mádi László, a Fidesz lakáspolitikusa a stratégia hiányára hívta fel a figyelmet, vagyis arra, hogy az államnak nincs olyan hosszú távú elképzelése polgárai lakáskörülményeiről, amelyhez az intézkedéseit igazítani lehet. Bujdosó László, az ÖKM szakállamtitkára erre azt válaszolta, hogy készül a lakáskódex.

Az idén az állam 240 milliárd forintot fordít lakástámogatásra, ennek döntő hányada a kamattámogatás. Hegedűs Éva, aki a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkáraként a kilencvenes években foglalkozott lakásfinanszírozással, azt mondta, az állam kamattámogatási kiadásai és a hitelfelvevők havi törlesztései is csökkenthetők, ha ez utóbbiak devizahitelre váltják a meglévő támogatott hiteleiket.

Panelfelújítás uniós pénzből

Mivel az első hitelcsúcs 2002-ben volt, az ekkor felvett hiteleknél idén jár le az ötéves kamatperiódus, tehát megnyílik az előtörlesztés lehetősége. A váltást valamennyi piaci szereplőnek támogatnia kell. Arra a kérdésre, miként támogathatják a javaslatot azok a bankok, amelyek így jelentős bevételtől és nyereségtől esnének el, a vezérigazgató megismételte a feltételt: nélkülük nem megy a váltás.

Felmerült a paneles épületek felújításának a jövője is. Borsi László, a megszüntetett Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal (OLÉH) utolsó elnöke elmondta, hogy a lakókörnyezet felújítására évi 40-50 milliárd forint hívható le az Európai Uniótól.

Csabai Lászlóné ezt konkretizálta: csak az épületek környezetének, a közös lépcsőháznak és a külső, hőszigetelő vakolatnak a támogatása fér bele az uniós támogatásba. Úgy vélte, a jelenlegi 66 százalékos panelfelújítási támogatás helyett 40 százalékossal is folytatható a program, ennyi pénze mindig lesz az államnak.