Fejlődés vár az elektronikus bankolásra

2003.01.09. 12:02
A magyar felnőttek 2 százaléka használja az Internetet bankügyleteinek intézésére, és további 1 százalék tervezi ezt. Ezzel a kelet- és közép-európai országok középmezőnyéhez tartozunk.
Régiónkban az elektronikus bankolás terjedését a közeljövő időszakra szólóan általában a társadalom felső rétegében és a világhálót otthon használók körében jelzi előre a bécsi székhelyű Fessel-GfK Piackutató Intézet. Amíg azonban könnyen meg lehet közelíteni a bankfiókokat, addig az ügyfelek nem kényszerülnek rá az E-bankolásra, állapítja meg Alexander Zeh, az intézet kutatásvezetője.

Reklámozni kell

Szerinte, ha a pénzintézetek ügyfeleiket rá akarják szoktatni az internetes bankolásra, akkor azt erős reklámozással tudják elérni.

A jelenlegi, kezdeti szakaszban a vállalkozók és a nagyobb cégek döntéshozói köréből kerül ki az Internetet használó banki ügyfelek legtöbbje. Magyarországon ráerősít erre a trendre, hogy az Internethez legnagyobb arányban a munkahelyükön férnek hozzá az emberek.

Egyelőre azonban az Internetet leginkább magán vagy hivatalos elektronikus levelezéshez használják, esetleg speciális web-oldalak látogatásához, szörföléshez a világhálón, és csak ezután következik az E-bankolás.

Van tartalék

A hazai fejlődés tartalékait mutatja, hogy Magyarországon a web-hez hozzáférő felnőttek 19 százalékos aránya alacsonyabb, mint Szlovéniában, Csehországban, Horvátországban és Szlovákiában. Megelőzzük viszont Lengyelországot, Romániát, Bulgáriát és Ukrajnát.

Ha Ausztriával hasonlítjuk össze a közép- és kelet-európai adatokat, akkor érdekes képet kapunk. Ausztriában 2002 harmadik negyedévében a 14 éven felüli lakosság 50 százaléka fér hozzá az Internethez. Közülük pedig 28 százalék bankügyek lebonyolítására is használja a világhálót. Amíg azonban Ausztriában a 30-49 évesekre jellemző az internetes bankolás, addig ez Közép- és Kelet-Európában inkább a 30 évesnél fiatalabb korosztályra jellemző.

A szolgáltatások közül az internetes bankolók szinte mindegyike igénybe veszi a számlaegyenleg ellenőrzését, és szintén elterjedtek az átutalási megbízások. Csupán kisebbség használja az Internetet információszerzésre, banki szolgáltatások megrendelésére vagy részvények vásárlására, esetleg eladására.

Nagy ugrás várható

Magyarország 27 bankjából egy kivételével mindegyik elérhető Interneten. Hasonlóan magas az arány Csehország 36, Szlovénia 21 és Szlovákia 18 bankjánál. A pénzintézetek tíz százaléknál nagyobb részét nem lehet Interneten elérni Ausztriában (70 bank), Lengyelországban (63), Horvátországban (46), Romániában (35) és Bulgáriában (35).

Az elektronikus szolgáltatást nyújtó bankok aránya már jóval kisebb. A 27 magyarországi bankból 12 ad ilyen lehetőséget. Ausztriában ez 28 bankra jellemző, Csehországban 24, Lengyelországban 20, Szlovéniában 16, Szlovákiában 14, Romániában 10, Horvátországban 7, Bulgáriában 5 a számuk.

Mindezek alapján Alexander Zeh az internetes bankolás potenciális fejlődését kedvezőbben ítéli meg Közép- és Kelet-Európában, mint a magas mutatókkal rendelkező Nyugat-Európában. Régiónkban az Internet-használók számának megduplázódását várja a következő három évben, s ez pozitívan hat az E-bankolás közeljövőjére is.

Az Internet-használók és E-bankolók megoszlása Ausztriában, 2002 harmadik negyedévében, a 14 évesnél idősebb lakosság körében. Százalékban.
Szegmensek Internet használók Internetes bankolók az Internet használói közül
Országos átlag 50 28
Férfiak 60 30
Nők 40 25
14-19 évesek 85 11
20-29 évesek 73 28
30-39 évesek 65 37
40-49 évesek 62 30
50-59 évesek 43 26
60 évesek és idősebbek 9 26
Forrás: Fessel-GfK Piackutató Intézet