Az átlagosnál gyorsabb növekedési ütemet jósolnak az egykori szovjet tagköztársaságoknak, a FÁK-államoknak, amit az orosz gazdaság bővülése biztosít. Kelet-Közép-Európában az ez évi 3,3-ről 4,2 százalékra gyorsul a GDP növekedése, de erre Buiter szerint nagy szüksége is van az EU-hoz jövő májusban csatlakozó nyolc országnak, ha minél előbb el akarják érni a jelenlegi tagállamok egy főre jutó GDP-átlagát.
Túl nagy hiány
Magyarországon a tavalyi 3,3 után idén 3 százalékos GDP-bővülést vár az EBRD. Az utóbbi években néhány országban az állami kiadások adtak lendületet a növekedésnek, de ennek az az ára, hogy több államban is olyan mértékűre duzzadt a költségvetési hiány, ami akadályozza az eurózónába történő gyors belépést - állapítja meg a jelentés. Idén Csehországban a költségvetési hiány a GDP 8,3, Lengyelországban 6,9, Magyarországon 5,5 százaléka, ezért pénzügyi kiigazításra van szükség, amit megkönnyít, hogy a globális fellendülés folytán már kevésbé kell támaszkodni a belső keresletre, hiszen az export könnyebben növelhető.
36-ból 34 pont
Az EBRD favoritja a gazdaság kilenc vizsgált területének reformjára adott osztályzatok alapján Magyarország, amely a lehetséges 36-ból 34 pontot szerzett meg. Magyarország a legmagasabb, négyes osztályzatot hét kategóriában kapta meg, csak a kormányzati és vállalati szerkezetátalakítás, illetve a versenypolitika közepes az EBRD bizonyítványában. Csehországnak 32, Lengyelországnak 31, Szlovákiának 30 pontja van, míg a lista sereghajtója Türkmenisztán 12 ponttal.
A jelentés ugyanakkor figyelmeztet, hogy Magyarországon az utóbbi egy évben drámaian csökkent a közvetlen külföldi befektetések értéke, amely tavaly már csak a GDP 1 százalékát tette ki a 2001-ben mért 4,4 százalékkal szemben, s az idei első félévben 2 százaléknak megfelelő nettó kiáramlás volt.