Nem csökken a bérköltség

2003.06.26. 08:44
A sáveltolás a monetáris és fiskális politika újabb súrlódásához és a pénzpiac alapos megzavarásához vezetett, ráadásul a versenyképesség szempontjából nagyobb jelentőséggel bíró bérköltségek csökkentésében továbbra sem történt előrelépés - állapítja meg az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet júniusi elemzése.
A kutatók szerint alapvető feladat, hogy a reálbérek csak a tényleges gazdasági teljesítmény emelkedéséhez igazítva növekedjenek. Az állami beruházások értéke 2003-ban jelentősen csökkent, a folyó kiadások azonban korábbi kötelezettségvállalások miatt a kívánatosnál nagyobb mértékben növekedtek.

Demonstratív csomag

A június 4-én bejelentett kiadásszűkítő intézkedés 76 milliárd forintról szól, ami a várható GDP-nek mindössze 0,4 százaléka. A gazdaság lassulása következtében kieső adóbevételekhez, valamint a korábbi elkötelezettségekhez képest a lépés inkább demonstratívnak tűnik - vélik a kutatók. Ez kedvezően hat a 2004-as államháztartási folyamatokra, hiszen a kormány elkötelezettnek tűnik a deficit lefaragása mellett. A hiány azonban idén a GDP 5,2 százaléka, jövőre pedig 4 százaléka lehet.

3,6 milliárd eurós folyó fizetési mérleghiány

A költségvetés és a lakosság finanszírozási igényének növekedése a külső hiány növekedésével párosul. A folyó fizetési mérleg áprilisban megközelítette az 1,6 milliárd eurót. A működőtőke-egyenleget a tőkeexport csökkenése mellett a hazai cégek tőkeimportjának emelkedése is rontotta. Az Ecostat 2003-ban 3,6 milliárd eurós folyó fizetési mérleghiányt prognosztizál. A jelenlegi 9,5 százalékos jegybanki alapkamat a hitelköltségeket olyan mértékben növeli, amely a kedvezőtlen növekedési kilátások mellett hosszú távon nem tartható.