Rosszabbul élünk

2004.12.21. 14:53
Saját és az ország jövőjét is pozítivabban látja a magyar lakosság, mint az elmúlt 12 hónapot. Az Ecostat lakossági konjuktúra indexéből kiderül, hogy az idén csak a háztartások 15 százaléka számolt be anyagi helyzetének javulásáról, negyven százalék viszont rosszabbul él.
A háztartások 58 százaléka anyagi helyzetét közepesnek, egyötöde rossznak, s további 4 százaléka nagyon rossznak ítéli. Jónak 18 százalék tartja háztartásának anyagi helyzetét, nagyon jónak pedig mindössze 1 százalék. A válaszok megoszlása az elmúlt évben alig változott. A háztartások a közepesnél némileg rosszabbnak tartják anyagi helyzetüket, ami - egy nullától százig terjedő skálán - 48 pontos átlagértékben fejeződik ki. Ez gyakorlatilag megfelel az elmúlt egy évi értéknek.

A családok negyven százaléka úgy érzi, rosszabbul él

Az Ecostat felmérése szerint lakosság 43 százaléka nem érez változást háztartásának pénzügyi helyzetében az egy évvel korábbi állapothoz viszonyítva. A változásról beszámolók között viszont ez alkalommal is többen vannak azok, akik rossz hírekkel szolgáltak. Összesen a kérdezettek 15 százaléka számolt be javulásról, és közöttük is csak 1 százalék jelentős mértékűről. Ezzel szemben a családok bő négytizedének romlott az anyagi helyzete, és közöttük is 12 százalék jelentős mértékű lecsúszásról számolt be.

Pozitívabb várakozásokkal fordulnak a kérdezettek a jövő felé, mint ahogy az elmúlt egy évüket látták. A vélekedések átlaga jelenleg 45 pont. Ez meghaladja az idén tavasszal mért, valamint az azzal megegyező tavaly novemberi és szeptemberi értékeket. A kérdezettek háromtizede tart attól, hogy a következő egy évben romlik háztartásának pénzügyi helyzete: közülük 11 százalék jelentős mértékű, 19 százalék mérsékelt romlástól tart. Kevesebben vannak az optimisták, 21 százalékuk vár javulást háztartása pénzügyi helyzetében. Stabilitásra a kérdezettek háromtizede számít, miközben 17 százalék a bizonytalanok aránya.

Romlott az ország helyzete

A megkérdezettek fele úgy látja, romlott az ország gazdasági helyzete az elmúlt 12 hónapban. 31 százalék kisebb, 20 százalék viszont jelentős mértékű negatív változásról számolt be. Javulást összesen 14 százalék vél felfedezni az ország helyzetében. Igaz, többnyire ők is csak kismértékű pozitív változást látnak. Háromtizedük úgy látja, nem történt említésre méltó változás Magyarország gazdasági helyzetében. A háztartások legnagyobb csoportja, közel háromtizede úgy látja, hogy az ország gazdasági helyzete folyamatosan romlik: azaz az elmúlt egy évben romlott, és jövőre a mostaninál is rosszabb lesz.

A jövőt illetően azonban a háztartások összességében mégis lényegesen optimistábbak, mint a múlt értékelésében. A válaszadók háromtizede szerint kifejezetten kedvezően alakul majd az ország gazdasága, míg 29 százalékuk csak kisebb mértékű javulást jelez. A válaszadók 35 százaléka úgy látja, rosszabb helyzetben lesz az ország gazdasága 2005. novemberében. A kérdezettek egyötöde kisebb, 15 százalékuk jelentős mértékű gazdasági visszaesést valószínűsít. A jelenlegi állapot fennmaradására körülbelül minden negyedik lakos számít. Az értékelések transzformált átlaga 45 pontnak adódik, ami csak kicsivel rosszabb, mint a három hónappal ezelőtt mért érték (47 pont), de a nyár eleji adattal (50 pont) összevetve már egy kedvezőtlen tendenciára utalhat.

Nagyobb inflációra számít a lakosság

A háztartások hattizede vállalkozott arra, hogy megbecsülje, mekkora volt az infláció az elmúlt 12 hónapban. Ők átlagosan 8,6 százalékra tippeltek, bár elvétve akadtak nagyon távoli becslések is. Ha ą1,5 százalékos hibahatárt engedünk meg a válaszadóknak, azaz a 4,8-7,8 százalékos válaszokat tekintjük pontosnak, akkor a kérdezettek 33 százalékáról mondható el, hogy viszonylag pontos információi vannak az elmúlt 12 hónapra vonatkozó inflációról.

Jelenleg a lakosság hattizede számít arra, hogy a következő 12 hónapban nagyobb mértékű lesz a pénzromlás, mint az elmúlt évben. Ezen belül 18 százalék az elmúlt évinél sokkal nagyobb mértékű inflációra számít, míg 42 százalék annál csak némileg nagyobbra. A családok 24 százaléka véli úgy, nem sikerül csökkenteni a fogyasztói árak növekedésének ütemét, igaz, nem is fog nőni az infláció. Alacsonyabb áremelkedésre összesen 12 százalék gondol.