Nem lettek ugyanakkor a tavalyinál jelentősen kedvezőbb a deficitprognózisok, sőt. Az Ecostat szerint idén a folyó fizetési mérleg hiánya 7,7 százalék lesz, ami nem jelent érdemi változást. Az államháztartási hiányra vonatkozó előrejelzés pedig egyenesen rosszabb helyzetet mutat a tavalyihoz és a költségvetési törvényben szereplőhöz képest is. A gazdaságelemzők pénzforgalmi szemléletben 1800 milliárd forintos - a törvényben szereplőnél mintegy 300 milliárddal rosszabb - deficitet jósolnak, ami a GDP 7,4 százaléka.
Kiigazítás ősszel, konszolidáció 2007-ben
"Előrejelzéseinkben az év második felére az államháztartási reformot előkészítő, kiigazító intézkedésekkel is számoltunk, ezek hatása azonban a kiadásokban még alig lesz érezhető" - írja az elemzés, hozzátéve: az új parlament megalakulását minden bizonnyal egyensúlyjavító lépések követik. Ha ez a folyamat nem kezdődne el, "a magas államháztartási deficit... veszélyeztetné a magyar gazdaság fenntartható fejlődését".
Attól függően, hogy lesz-e kiigazítás a választások után, vagy sem, az Ecostat két forgatókönyvet készített. Ha az államháztartás GDP-arányos hiányát nem sikerül érdemben lefaragni, akkor 2008-ra egészen biztosan nem teljesül a két legfontosabb maastrichti kritérium, az államháztartás 3 százalékos hiányára, valamint az államadóságra vonatkozó 60 százalékos határérték.
A másik forgatókönyv az euró 2010-es bevezetésével számol, és ehhez az államháztartás viszonylag gyors konszolidációját feltételezi. Ehhez az államnak a kutatók szerint "erőteljesen" kell csökkentenie a költségvetési szektorban foglalkoztatottak számát, a természetbeni társadalmi juttatások és az egyéb folyó transzferek értékének 10 százalékkal, míg a közösségi fogyasztásnak reálértéken 1-2 százalékkal kell csökkennie 2008-ig.
Az Ecostat szerint ez utóbbi forgatókönyv teljesülése esetén elképzelhető az euró bevezetési feltételeinek teljesítése 2008-ra. Hozzáteszik ugyanakkor, hogy a szigorítás mérsékeli a lakossági jövedelmeket, és ezen keresztül a vásárolt fogyasztást is. Emiatt a külkereskedelmi mérleg kismértékben romlik, a fentiek hatására valamivel kisebb lesz a GDP növekedési üteme is. A két forgatókönyv alapján végzett számításaik szerint a gyors költségvetési konszolidáció rövid távon okozhat reálveszteséget , közép- és hosszabb távon viszont csak így biztosítható egyensúlyi pályán a tartós növekedés.