Nőtt a magyar gazdaságba vetett bizalom

Az Ecostat szerint a negyedik negyedévben az összevont bizalmi mutató valamennyi részindexe egy-másfél százalékpont között növekedett. A bizalomerősödés a nagyvállalati körben volt erőteljesebb, a mutató három hónap alatt 1,4 százalékkal emelkedett. Szeptember óta 1,1 százalékponttal javult a kis- és középvállalatok negyedéves bizalmi mutatója, a lakosság körében egy százalékos a javulás.

A nagyok bizakodnak

A száz legnagyobb vállalat utolsó negyedévi bizalmi mutatója 49,1 százalék. Rövid távú elképzeléseik szerint jelenlegi helyzetük stabilizálódni fog. Az exportorientált nagyvállalati kör számára a bizakodás okai között leginkább az USA élénkülése nyomán várható globális fellendülés áll.

Ugyanakkor a belföldi piacra fókuszáló cégek húsz-huszonöt százaléka a költségvetési takarékossági intézkedésekkel járó keresletcsökkenéssel számol. A száz legnagyobb vállalat szerint az új adótörvények fokozzák a nehézségeket, ami pedig az inflációt illeti, éves szinten 5,6 százalékos fogyasztói árnövekedésben gondolkodnak.

A kisebbek tartanak az EU-tól

A kis- és középvállalati szektor bizalmi-indexe a negyedik negyedévben kismértékben javult, értéke 45,4 százalék. Fél éven belül a nemzetgazdaság adottságainak javulását feltételezi a cégek 30-38 százaléka, összefüggésben az ország uniós csatlakozásának közelgő időpontjával. Saját vállalkozásuk rövid távú lehetőségeit szűkebb kör, átlag harminc százalék értékeli pozitívan.

Egyre többen, a negyedik negyedévben a kis és középvállalkozások mintegy 33 százaléka számol a nehézségek fokozódásával, és általánosan elmondható, hogy az uniós csatlakozás kapcsán a cégek növekvő aránya új, erős versenytárs megjelenésétől tart működési területén. A szektor az éves szintű átlagos pénzromlást 6,7 százalékra becsüli.

Enyhülő pesszimizmus

2003 negyedik negyedévében a lakossági bizalmi index javult, 36,2 százalékról 37,2 százalékra növekedett. A lakosság anyagi helyzetének megítélése - a nagymértékű reálkereset-növekedés következtében - javult az elmúlt időszakban, csúcspontját 2003 második negyedévében érte el 48 pontos átlagértékkel. A háztartások tizenöt százaléka jónak ítéli anyagi helyzetét, hatvan százaléka közepesnek, húsz pedig egyenesen rossznak.

A lakosság 42 százaléka a következő évben háztartása pénzügyi helyzetének romlásától tart, húsz százaléka azonban javulást vár a 2004-es évtől. A válaszadók 44 százaléka úgy látja, jövőre rosszabb helyzetben lesz az ország gazdasága, mint idén. Általános vélekedés, hogy magasabb lesz a munkanélküliség és az infláció is. A nyár folyamán érezhetően csökkent a tervezett kiadások száma. A háztartások átlagosan két nagyobb kiadással számolnak a következő egy évre, 21 százalékuk tervezi hitel felvételét, szemben a szeptemberi 24 százalékkal.