Pesszimista vállalatok, optimistább lakosság

2008.03.31. 10:12
A nagyvállalatok, a kis- és középvállalkozások, valamint a lakosság gazdasági várakozásait összegző indexek trendvonala négy negyed éve egyenes vonalú, szinte vízszintes pályát ír le. Tartalmilag ez azt jelenti, hogy a konjunktúra megítélése a vállalkozói és a lakossági szférában szűk határok között változott, a társadalmi-gazdasági események kiszámíthatóak voltak – derül ki az Ecostat 2008 első negyedévi konjuktúra indexéből.

A TOP-100 nagyvállalatok 2008 első negyedévi bizalmi indexe 90,5 százalék, az előző negyedévhez képest visszaesett. A multinacionális cégek hazai leányvállalatainak rövid távú konjunkturális várakozásai a múlt év második negyedévében tetőztek, azóta a bizalom mérsékelt ütemben csökkent. Ennek hátterében a legfontosabb exportpiacokon észlelhető lanyhulás és az ebből adódó piacszűkülés áll. Túl ezen a nagyvállalatok jó ideje a működésük feltételrendszerét is kritikával illetik. Elismerik a gazdasági konszolidáció szükségességét, ugyanakkor elvárják a versenyképességük javítását célzó - további előnyöket nyújtó - kormányzati szabályozás mielőbbi bevezetését.

Az elmúlt három hónapban a nagyvállalatok felének termelése lényegében nem változott. Növekvő teljesítményről egyharmaduk, csökkenőről 19 százalékuk számolt be. Az eltelt három hónapban a vállalatok majdnem háromnegyede készletszintjét az ilyenkor elfogadottnak, egyötödük annál valamivel magasabbnak értékelte. A következő fél évben a cégek többsége teljesítményének a szinten maradásával számol.

A vállalkozások 38 százaléka a termelés bővülését prognosztizálja, értékesítési lehetőségeit kedvezőtlennek ítéli 18 százalékuk. A TOP-100 csoport megítélése szerint cégük fejlődését a gyenge hazai vásárlóerő, a túlzott adóterhelés és a bizonytalan gazdasági környezet hátráltatja. A TOP-100 vállalatok többsége úgy véli, hogy a gazdasági körülmények hat hónapon belül érdemben nem fognak változni. A közeli jövőre optimistán tekintő nagyvállalatok 96 százaléka a növekedést tevékenységi köre ésszerűsítésétől reméli, új profil kialakítása nem szerepel terveikben. A cégek több mint 40 százaléka tart az üzleti környezet esetleges rosszabbodásától.

Változatlan kkv-k

A kis- és középvállalatok 2008 első negyedévi konjunktúra indexe 90,2 százalék, megegyezik a korábbi három hónap mutatójával, így a komplex index összetevői között hosszabb időtávon ez tekinthető a legstabilabb jelzőszámnak. Az elmúlt három hónap teljesítményéről nyilatkozva a kkv-k 41 százaléka stabil, 29 százalékuk növekvő, 31 százalékuk pedig csökkenő termelésről számolt be. A rövid távra szóló prognózisok szerint a korábbi tendenciákhoz képest szerény mértékű pozitív elmozdulás érzékelhető: a kkv-k 43 százaléka szinten maradó, 35 százaléka bővülő és 22 százalékuk csökkenő teljesítményt vár tevékenységi körében.

Cégük fejlődésében leginkább a magas munkáltatói terhek, a gyenge belföldi kereslet és a magas adók jelentik a legnagyobb akadályt. A vállalkozások döntő hányada, 72 százaléka készletállományát a szezonnak megfelelőnek értékeli. Átlagosnál magasabb készletszint 17, alacsonyabb 13 százalékuknál fordul elő. A gazdasági körülmények között az üzleti környezet kedvezőtlen változása a cégek felét tölti el aggodalommal és nő a munkaerő-piaci feszültségek kialakulásától és a beszerzési feltételek romlásától tartó kkv-k aránya. Az előző hónapokhoz képest kedvező a belföldi kereslet bővülésére vonatkozó prognózis, eszerint a cégek egyharmada növekvő, 15 százaléka csökkenő kereslettel kalkulál a hazai piacain. A vásárlások növekedése a termékek és szolgáltatások versenyképességének feltételezett javulásával áll összefüggésben.

Optimista lakosság

A lakossági bizalmi index 2008 első negyedévében megközelíti a 93 százalékot, 9,4 százalékponttal magasabb, mint három hónappal korábban. A háztartások várakozásai jelentős mértékben javultak, ez a legkedvezőbb érték 2006 májusa óta. Anyagi helyzetét a válaszadók 55 százaléka ítélte változatlannak, míg javulásról 15 százalékuk számolt be. Pénzügyi helyzetük megítélésében borúlátóbbak a háztartások, 38 százalékuk helyzete rosszabbodásától tart, pozitív irányú változásban a lakosság 19 százaléka bízik. Az ország gazdasági kilátásainak értékelésében 43 százalék a pesszimisták aránya, míg a nemzetgazdaság állapotának javulását 22 százalékuk tartja valószínűnek.

A lakossági várakozások a munkanélküliség területén is javultak, igaz még mindig 52 százalékban számítanak a foglakoztatás csökkenésére, és csak 17 százalékuk szerint fog mérséklődni a munkanélküliség. Az inflációs várakozások sokat javultak. Bár a lakosság véleménye jelenleg még egyik részkérdésben sem tekinthető optimistának, az viszont elmondható, hogy minden vizsgált területen kedvező irányú az elmozdulás. A családok elsősorban pénzügyi helyzetüket valamint a nemzetgazdaság jövőbeli fejlődését látják a korábbinál kedvezőbbnek.

A lakosság nagyobbik része nem tud megtakarításokat fölhalmozni: a válaszadók 52 százaléka nyilatkozott úgy, hogy éppen csak megél a jövedelméből, 16 százalékuk a tartalékait éli fel, további 8 százalékuk pedig fokozatosan eladósodik. A megtakarítani képes háztartások aránya 22 százalék. A kismértékben javuló anyagi helyzet a lakosság megtakarítási potenciáljában is tükröződik, 4 százalékponttal nőtt a megtakarítani képesek aránya, míg az eladósodóké 3 százalékpontnyival csökkent.

A háztartások 29 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem tervez nagyobb kiadást a következő évben. Egy ilyen kiadással 20 százalékuk számol, kettővel 19 százalékuk, hárommal 15 százalékuk. A tervezett kiadások közt a belföldi utazást említették a legtöbben (39%), ezen kívül tipikusnak mondható még a ház- és lakásfelújítás (30%), a gyermekek iskoláztatása (29%), tartós fogyasztási cikk vásárlása (24%) és a külföldi utazás (21%). A fentieknél kevesebben említették a gépkocsi vásárlást, valamint a legnagyobb összegű kiadásokat, a házvásárlást és a lakásvásárlást (9%). Hitel felvételét a háztartások 21 százaléka tervezi az említett kiadások finanszírozásához. A három leginkább hiteligényes kiadás a ház-, a lakás- és a személygépkocsi vásárlás. A válaszadók 54, 42, illetve 35 százaléka szerint a jelzett célokat csak hitel igénybevételével lehet elérni.