Nem váratlan a lassulás
"A gazdaság növekedési ütemének lassulását alapvetően a világgazdasági dekonjunktúra okozta, mégsem volt váratlan, mivel a hazai ipari beruházások már 2001-től csökkentek" - mondta Belyó. Hozzátette: a hazai kereslet élénkítése jobbára a gazdaság pénzügyi egyensúlyát rontotta, a reálfolyamatokat 2002 végéig csak az építőipar teljesítménye élénkítette.
A külső kereslet csökkenésének ellensúlyozására indított gazdaságélénkítő intézkedések - az állami költekezés felpörgetése, rendkívüli bérkiáramlás, jóléti programok - kifulladtak - sorolta a részleteket az Ecostat igazgatója. Véleménye szerint a reálbér emelkedése nem a gazdasági növekedés forrásául szolgáló megtakarításokat gyarapította, hanem a háztartások fogyasztását és a lakossági beruházásokat élénkítette.
Vissza kell fogni a kiadásokat
"A vázolt folyamat következtében kialakult hiány a folyó fizetési mérlegben, illetve az államháztartásban nem tartható fenn, az egyensúlytalanságot elsősorban a kiadások visszafogásával kell megszűntetni" - fogalmazott Belyó. Az Ecostat szerint a GDP-arányos államháztartási hiány 2003-ban 5,6 százalékos lesz, a jövő évi pedig 4,2 százalék. "A szerdai kormánydöntések után arra számítunk, hogy ennél nagyobb már nem lesz a deficit" - tette hozzá Belyó Pál.
Az inflációt illetően az Ecostat prognózisa közelít a többi kutatóintézethez: erre az évre 4,7, a jövő évre 5,9 százalékos fogyasztói árindexre számít. Májusban az intézet 4,8 százalékos idei és 4,5 százalékos jövő évi fogyasztó árnövekedést prognosztizált. Ami a devizaárfolyamot illeti az év végére 258 forintos eurót, 2004-re pedig átlagosan 254,8 forintos eurót tart valószínűnek az Ecostat. Belyó szerint az év végéig 0,5 százalékpontos kamatcsökkentést hajt végre a jegybank, s a jövő évi átlagos kéthetes betéti kamat 7 százalékra süllyed.