Csaknem húszmilliárdot osztottak szét a miniszterek

2005.08.25. 07:19
A miniszterek felének nem volt olyan kerete, amely alapján egyedi döntéssel nyújthatott volna támogatásokat. Hárman milliárdokat, a többiek legfeljebb néhány százmillió forintot osztottak szét ilyen módon 2002 és 2004 között. Az egyedi döntések rekordere a belügyminiszter és az egészségügyi miniszterek, de az informatikai tárca vezetőjének pénzköltését kifogásolta az Állami Számvevőszék.

146+146+180 millió

A legnagyobb költségvetéssel rendelkező minisztérium a gazdasági tárca. Ez a miniszterek egyedi döntésein is látszik: Csillag István, majd - a Gyurcsány-kormány megalakulása óta - Kóka János összesen 472 millió forintról dönthetett az úgynevezett fejezeti tartalék felhasználásával (ezen kívül erre az évre van a beruházás-ösztönzési célelőirányzatnak egy 116 milliós miniszteri kerete, amiből eddig 9 milliót kapott egy alapítvány és az MTA Világgazdasági Kutató-intézete).

Csillag István 2003-ban 46 szervezet között osztotta szét a 146,3 millió forintot. A legtöbb pénzt (25 millió forintot) a hajózási információs rendszer támogatására adta a közlekedési miniszter, 20 milliót kapott az Ipari Hulladékhasznosító Kht., 12 milliót a Magyar Bányászati Hivatal, 10 milliót a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség. A "Virágos Magyarországért" verseny támogatására 50 000 forintot adott a miniszter, míg négy szervezetet százezer-százezer forinttal támogattak.

A Magyar Bányászati Hivatal 2004-ben további 40 milliót kapott, a Közlekedési Múzeum 15 milliós támogatásban részesült. Összesen 29 célra osztották szét a tavalyi 146,2 milliót, egy történelmi váltófutás támogatására százezer, az Értelmi Fogyatékosok és Segítők Országos Érdekvédelmi Szövetségének százhúszezer, egy könyvkiadás támogatására százötvenezer forintot adtak. Az idei előirányzat 200 millió volt, ebből 180 millió maradt egy PM-es elvonás után; a pénzből eddig húsz célra 137,7 millió költött el Kóka János.

Két miniszter 15 milliója

Az igazságügyi tárca élén két miniszter állt a 2002-es kormányváltás óta. Bárándy Péter és a Gyurcsány-kormány megalakulása, tavaly október óta miniszterkedő Petrétei József összesen mindössze 14 792 000 forintot költött 69 támogatási szerződéssel. Ebből az összegből kereken egymillióról döntött Petrétei József, míg a maradék 13,79 millióról Bárándy Péter.

A legnagyobb összegű IM-támogatás másfélmillió forint volt. Ennyit kapott 2003. decemberében az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet az "És mi lesz az alkotmánnyal?" című konferenciára és ugyanekkor a UNICEF Csillag Ádám "Családon belüli erőszak" című dokumentumfilmjére. A Magyar Jogászegylet kétszer egymilliója (két vándorgyűlés és egy jogászgyűlés megszervezésére) jelentette az egy szervezetnek juttatott legnagyobb támogatást.

A többi szervezet jellemzően ötvenezer és ötszázezer forint közötti összeget, öt szervezet ennél is kevesebbet, esetenként mindössze tízezer forintot kapott. Ennyit fizettek két alkalommal a Fehérgyűrű Közhasznú Egyesületnek tagdíjként, valamint ennyiért vettek belépőjegyet a Kézenfogva Alapítvány által a fogyatékkal élő emberek javára szervezett jótékonysági koncertre.

Egy előirányzat és még 0,6 százalék

A környezetvédelmi és vízügyi miniszternek saját előirányzata is van, ami jól hangzik ugyan, de nem jelent komoly összeget. Persányi Miklós az "Állami feladatok költséghatékony átvállalása az NKP megvalósításában" elnevezésű előirányzatban idén 177,3 millió forintról dönthet. Ezzel a pénzzel a Nemzeti környezetvédelmi program céljainak konkrét megvalósítását segítik, jórészt civil szervezetek és oktatási intézmények konkrét programjainak, akcióinak finanszírozásában vállalnak részt - közölték a minisztérium sajtóosztályán.

A zöldtárca összes fejezeti kezelésű előirányzata emellett 27 milliárd 623 millió forint, ennek 0,6 százaléka, vagyis idén 165 millió forint a miniszteri egyedi keret. A minisztériumban arról nem tudtak pontos tájékoztatást adni, hogy 2002 óta a környezetvédelmi miniszterek (2003. májusiág Kóródi Mária, azóta Persányi Miklós) mennyi pénzt és mire költöttek egyedi keretükből, ám ígéretet tettek arra: "A KvVM az IHM-hez hasonlóan a közeljövőben várhatóan a honlapján teszi nyilvánossá, hogy milyen feladatok elvégézéséhez adott támogatást a tárcavezető a miniszteri keret terhére".

Hat minisztériumban nincs egyedi keret

Hat minisztériumban egyáltalán nincs miniszteri keret, így azokban ilyen módon nem is döntöttek támogatásokról. Nincs saját kerete a pénzügyminiszternek, a munkaügyi miniszternek, az ifjúsági, esélyegyenlőségi, szociális és családügyi tárca vezetőjének, továbbá az agrárminiszternek, a honvédelmi és a külügyminiszternek.

Lényegében nincs miniszteri keret a kulturális tárcánál sem, idén a kulturális alapprogram keretéből fizettek ki 3,8 millió forintnyi támogatást egyedi döntéssel (a korábbi évekről nem találtunk hasonló támogatást). Ezt a pénzt összesen három pályázó kapta, ám tudomásunk szerint ezt sem a miniszter, hanem a szakmai kollégiumok egyedi döntéseivel.

A végösszeg húszmilliárd is lehet

A rendelkezésünkre álló adatok szerint formálisan tehát 17,5 milliárd forintot is meghaladó összegről született egyedi miniszteri döntés az elmúlt években. Az egészségügyi minisztérium tavalyi és a zöldtárca idei egyedi keretéből kiindulva valószínű, hogy ez a szám a teljes ciklusban húszmilliárd fölött van. Azonban figyelembe kell venni, hogy a belügyminiszter 7,1 milliárd forintos, az önkormányzatoknak szánt támogatása - amelyből évente 558-739 helyhatóság részesült - éppúgy kilóg a sorból, mint az egészségügyi miniszter hatmilliárdot meghaladó, ám a tárca tevékenységéhez kötődő egyedi engedélyezéseinek nagy része.

A hagyományos értelemben egyedi döntéssel kifizetett, a minisztérium tevékenységéhez kapcsolódó szervezeteknek kifizetett támogatások összege ezekkel a korrigálásokkal együtt már csak 4,2 milliárd forint lenne. Igaz, ebből az összegből viszont hiányzik az oktatási és a környezetvédelmi miniszter kerete; utóbbi idén 342 millió forint. Ha tavaly is hasonló volt ez az összeg, máris ötmilliárd körüli tételről van szó.

A kép tehát meglehetősen kusza, amit megerősíti az is, amit Jambrik Mihály, a bizottság elé idézett IHM közigazgatási államtitkára mondott a testület ülésén: "az egyedi támogatásokkal kapcsolatban többféle szabályozás van érvényben a közigazgatásban", valamint az is, amire az ÁSZ-jelentés hívja fel a figyelmet: "a miniszterek egyedi döntési hatáskörébe utalt támogatás lehetőségéről, illetve arányának kötelező szabályozásáról sem az Államháztartási törvény, sem a végrehajtásáról rendelkező kormányrendelet nem rendelkezik."